Kovács Erik szerint a klímaváltozás hatásai már most is jól láthatók, és a jövőben még drámaibb változásokkal kell számolnunk. Az évszázad közepére az Alföldön a nyári csúcshőmérsékletek átlagos értéke nem 30-35 Celsius-fok, hanem 40-44 fok körüli értékek lesznek. A magasabb hőmérsékletek mellett több és hosszabb hőhullámokra is fel kell készülnünk. Míg korábban egy hőhullám általában három-négy napig tartott, ma már gyakoribb, hogy ezek két hétig elhúzódnak, a jövőben akár húsz-harminc napig is tarthatnak.
A Kárpát-medence zárt struktúrája miatt a forró levegő könnyebben megrekedt a térségben, így Magyarország egyre inkább „forró katlanként” működik. Kovács Erik hangsúlyozza, hogy a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy a múltban nem voltak meleg nyarak, hanem inkább azt, hogy a szélsőségek gyakoribbá és tartósabbá váltak. Míg néhány évtizede egy nyáron általában csak két-három rövid hőhullám fordult elő, ma már négy is lehet, amelyek átlagosan tizenhárom-tizennégy napig tartanak.
A másod- és harmadfokú hőségriadók, amelyek korábban ritkán, ötévente egyszer jelentkeztek, manapság szinte minden évben többször is előfordulnak, és a trópusi éjszakák száma is jelentősen megnövekedett. A klímaváltozás következményei tehát nem csupán az időjárásra hatnak, hanem a gazdaságra is. Becslések szerint évente 1-1,5 billió dolláros veszteséget okoznak a világgazdaságban, míg Magyarországon a 2022-es aszály és hőhullámok következtében a mezőgazdaságban 2-3 billió forintos kiesést tapasztaltak. Az ilyen szélsőséges időjárás tehát nemcsak a mezőgazdasági termelésre, hanem az egészségügyre, az energiaellátásra és más gazdasági szektorokra is súlyosan hat.
Forrás mandiner.hu
