Miközben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapfeladatai − az idős-, hajléktalan- és fogyatékosellátás, valamint a kórházak és iskolák működtetése − a forráshiány ellenére a stabil állami normatívának köszönhetően működnek, a szervezet egésze mély pénzügyi krízisbe süllyedt. Thaisz Miklós a Válasz Online-nak kifejtette, hogy a bajok gyökere a 2019-ben indult Felzárkózó Települések Programhoz (FeTe) köthető. A kezdetben sikeres és indokolt kezdeményezés rohamtempóban duzzadt fel 30-ról 300 településre, ám a kezdeti állami finanszírozás másfél-két év után teljesen megszűnt, a program pedig kizárólag a hektikusan érkező uniós pénzekre maradt.
Amikor a magyar kormány és Brüsszel között elmérgesedett a jogállamisági vita, a források elapadtak, ám az állami elvárások és a merev uniós projektszerződések változatlanok maradtak. A szeretetszolgálat beszorult a két tűz közé: „Gyakorlatilag állóháború alakult ki a magyar kormány és Brüsszel között, mi pedig az ütközőzónában ragadtunk, ami oda vezetett, hogy most súlyos válságban van a szervezetünk”.
A rendvédelmi logika és a civil misszió ütközése
Az interjú egyik legerősebb állítása arra mutat rá, hogyan torzította el a szociális munkát a Belügyminisztérium merev struktúrája és a politikai kampányidőszakok kényszere. Thaisz Miklós szerint a lassan haladó, helyi diagnózisokra épülő szakmai munkát felülírta a nagypolitika tempója.
…a felzárkózás ügye ezzel belekerült a »rendvédelmi szempontok − parancs − értettem − kampányidőszak« koordinátarendszerébe.
Az ügyvezető szerint a szervezet vezetése későn ismerte fel a veszélyt. Nem mondtak nemet a hatalmas állami feladatokra, mert a rászorulók megsegítésének lehetősége lebegett a szemük előtt − legyen szó a sikeres Telemedicina programról, a lakhatást mentő tetőkommandóról vagy a hátrányos helyzetű iskolák átvételéről. Thaisz ugyanakkor elismerte:
Azzal, hogy a Málta ezt vállalta, bement egy olyan utcába, ahol a külső kényszerek határozták meg a munkánkat. Besétáltunk a csőbe.
Személyi felelősség és eltitkolt forráshiány
Az ügyvezető nyíltan megnevezte a kialakult helyzet fő felelőseit is. Kitért Vecsei Miklós korábbi alelnök és miniszterelnöki biztos felelősségére, aki a választások után le is köszönt civil tisztségéről, miután belátta, hogy a hibrid pozíció fenntarthatatlan volt:
Sajnos azt kell mondjam, Vecsei Miklós − aki egyszerre volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat érdemi hatáskörrel nem rendelkező alelnöke és miniszterelnöki biztosként a program felelőse − belevitte a szeretetszolgálatot abba a helyzetbe, ami miatt jelenleg belső feszültségekkel és óriási anyagi nehézségekkel küzdünk.
Thaisz rámutatott, hogy a korábbi Fidesz–KDNP kormány politikai okokból nem volt hajlandó szembenézni a valósággal, ami végzetesnek bizonyult a mindennapi működésre nézve: „Hatalmas feszültséget teremtett körülöttük, hogy az előző kormány nem mondta ki, hogy nincsenek uniós források, mi viszont nap mint nap a bőrükön éreztük ezt”.
Külső átvilágítás és a jövő záloga
Kozma Imre atya 2024-es halála után a szeretetszolgálat új elnöke, Szabadhegÿ Péter belső átvilágítást rendelt el. Thaisz Miklós elmondta, hogy jelenleg is zajlanak a vizsgálatok, és bár korrupciónak nincs nyoma, a nem elég hatékony költések miatt kőkemény költségcsökkentésbe, létszámleépítésbe és profiltisztításba kezdtek. Az ügyvezető egyértelművé tette:
…korrupcióról nem tudok, de ha akár a belső, akár az általunk megrendelt külső vizsgálatokból ilyesmire derülne fény, természetesen le fogjuk vonni a szükséges konzekvenciákat.
A szervezet a 900 éves múltjára és a napi 20 ezer gondozottjára tekintettel optimistán várja a kiutat a krízisből. Az új kormányzat szakembereivel már megkezdődtek az értelmes, szakmai alapú tárgyalások. Thaisz Miklós hangsúlyozta, hogy a Málta nem ragaszkodik a korábbi monopolhelyzetéhez a felzárkóztatásban; eljött az ideje annak, hogy a feladatokat és a felelősséget igazságosan újraosszák az állam, a civilek és más egyházi szervezetek között.
Olvasd tovább itt: index.hu
