Nem csupán uniós források elköltéséről van szó, hanem arról is, hogy a nap- és szélerőművek működésük végén veszélyes hulladékká válnak, ami jelentős költségekkel jár a biztonságos kezelésük során. Például egy szélturbina alapozásához 1000-2000 köbméter vasbeton szükséges, amely a földbe süllyesztve véglegesen marad, nem beszélve a torony és a turbinalapátok eltüntetésének költségeiről és energiaigényéről.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a különböző energiatípusokhoz kapcsolódó EROI (Energy Return on Investment) mutatók drámai különbségeket mutatnak. A nap- és szélerőművek EROI-ja – figyelembe véve az ingadozó termelést – öt alatt van, míg fosszilis erőműveknél harminc felett, atomerőműveknél pedig hetven fölött mozog ez az érték. Az eredmények azt mutatják, hogy a tízes EROI alatti erőművek gazdaságos építése nem indokolt.
Összességében az elemzések arra utalnak, hogy a szél- és napenergia használata fejlett ipari országok számára zsákutcát jelent. A magas európai energiaárak és az ipari versenyképesség csökkenése is ennek a következménye, így nem szükséges hosszasan elemezni ennek okait a piaci jelentések alapján.
Forrás mandiner.hu
