Bár Magyarországon évtizedek óta csökken a közúti balesetek és a halálesetek száma, az egymillió lakosra jutó közúti halálos áldozatok száma – amely 2024-re 52-re emelkedett – továbbra is elmarad az EU 45-ös átlagától. Az Európai Bizottság célja, hogy 2050-re nullára csökkentse a közúti balesetekből fakadó halálozások számát, de a tavalyi évben Magyarországon közel ötszáz ember vesztette életét balesetek következtében.
A balesetek trendje hazánkban kedvező: míg 1990-ben több mint 27 ezer sérüléssel járó baleset történt, 2000-re ez a szám már közel 10 ezerre csökkent, és a legutóbbi évben 15 ezer alá csökkent, összesen 456 halálos áldozattal.
A balesetek csökkenése az összes úttípus esetén megfigyelhető, de a legnagyobb részesedés továbbra is a lakott területeken történik. A autópályák helyzete enyhén romlott az utóbbi években: a balesetek körülbelül 4%-a ezen az úttípuson történik, míg korábban csak 3%-ot képviselt. Óberling József rendőr ezredes szerint azonban az autópályák továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma.
A közúti balesetek okai között a járművezetők hibája dominál, ami több mint 90%-ot képvisel a statisztikákban. A jármű műszaki hibája csak minden 200. balesetért felelős. Az évek során javult a közlekedési kultúra is: az ittas vezetés által okozott balesetek aránya csökkent, és 2024-re várhatóan 3 számjegyűre mérséklődik.
A friss KRESZ-javaslat lehetővé tenné a sebességhatár emelését bizonyos közlekedési utakon, míg a robogókra vonatkozó sebességhatárt is növelné. Az elektromos rollerek baleseteinek száma növekvő tendenciát mutatott. A gyalogos balesetek aránya is csökent, a gázolások száma pedig szintén csökkent az utóbbi években, de tavaly is sok gyalogost ütöttek el.
A meleg nyarak a balesetek számát is befolyásolhatják: idén három júniusi hétvégén 31 ember veszítette életét, ami figyelmet hívott fel a kánikula közlekedési kockázataira, mint a fáradtság és a figyelem csökkenése, ezek a tényezők pedig növelhetik a balesetek számát.
Forrás hvg.hu
