Hétfőn, amennyiben a sors másképpen nem alakul, a magyar demokrácia jövője drámai fordulatot vehet. Az elnöki rendszer megbillentése és az alkotmánybíróság aláásása mellett a választási jogok korlátozása is vár ránk. Az események láncolatává válhat a nemzeti elnevezésű állami szerv létrejötte, amely a társadalom aktív csoportjait hivatott megfélemlíteni. Mindez a jogállam látszata mögött zajlik, ám a következmények jelentősek: szögek fognak kerülni a múltunk és a jövőnk koporsójába.
Miközben egy maroknyi ember elkeseredetten tiltakozik, a társadalom nagyobb része szinte politikai szünetet tart, a fiatalok fesztiválokon szórakoznak. Sok magyar úgy érzi, áprilisi döntéseivel letudta a demokratikus kötelességét, míg mások teljesen bénultak, és a híreket sem követik. E szemlélet azt a tévhitet kelti, hogy a Fidesz és Orbán megbüntetése elegendő, míg a politikával foglalkozók tisztában vannak vele, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. Magyarország jövője Latinhoz hasonlóan alakulhat, a demokrácia ugyan nem tűnik el teljesen, de a megfélemlítés és a jogbizonytalanság felerősödése várható.
Sajnos a nemzetközi közösség támogatása is kérdéses; a Nyugat inkább hallgat, míg Kelet maximum csak legyint. Csendben azt mondogatják, hogy a magyarok maguknak köszönhetik a bajt. Továbbra is egyedül maradunk az általunk szabadjára engedett problémákkal. Az, hogy a szabadság szimbóluma tényleg ragyog-e, vagy inkább megképzett láncokat jelez, a jövő titka marad. A társadalmi apátia miatt a szabadság védelmét szolgáló „kard” jelenleg tompa, de ha sikerül a passzívakat cselekvésre bírni, akkor élesebbé válhat.
A mostani örvendezők nem érdemelnek figyelmet; ők csupán egy hangos kisebbség. Mindezek ellenére hiszem, hogy a „kardot” szavakkal és nyitott szívvel élezhetjük. Ha a körülmények kedveznek, talán hamarabb élesedhetnek a szavaink, mint ahogy a legutolsó szögek megjelennek. Kívánok minden magyarnak jó nyaralást és ébredést, hogy együtt formálhassuk a jövőt!
Forrás mandiner.hu
