„Oroszország előtt le kell zárni az ajtót” – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a Budapest Energy and Security Talks konferencián, amelyet az Egyensúly Intézet szervezett.
A volt vezérkari főnök úgy véli, hogy a magyar kormány részéről fontos lenne bocsánatot kérni a NATO-tól, valamint Svédországtól és Finnországtól, mivel az Orbán-kormány késlekedett az utóbbi két ország NATO-tagságának támogatásával.
A nemzetközi konferencia, amelyen számos külföldi meghívott is részt vett, pontosan egy héttel az ankarai NATO-csúcs után zajlott, amely rengeteg témát kínált a résztvevők számára. Az ankarai találkozón a NATO tagjai megerősítették a kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségeiket és Ukrajna támogatásának szükségességét.
Annak ellenére, hogy Donald Trump érkezésekor kifejezte elégedetlenségét az európaiakkal szemben, az ankarai találkozón nem történt nyílt konfliktus. A résztvevők a védelmi iparral, képességek fejlesztésével és beszerzésekkel foglalkoztak, valamint megerősítették a tavalyi hágai csúcs ígéretét, amely szerint 2035-ig minden tagállam a GDP 3,5+1,5 százalékára emeli a védelmi kiadásait.
Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette, hogy az öt százalékos cél meghaladja a magyar gazdaság jelenlegi lehetőségeit, de az EU-s támogatások segíthetnek a megoldásban. Magyar Péter is megerősítette, hogy teljesítik a hágai vállalást, de a jelenlegi két százalékhoz képest jelentős növelést nem tart reálisnak az évtized végéig.
A magyar honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy bár sok pénzt el tudna költeni a hadsereg fejlesztésére, ez jelenleg nem indokolt, és fontos, hogy hatékonyan használják fel a rendelkezésre álló forrásokat. Emlékeztetett, hogy az előző kormány kudarcosan próbálta lehívni az EU által kínált védelmi hitelt, mivel nem tudták, mire költsenek.
Egy kis humorral megjegyezte, hogy Magyarországnak nincs szüksége haditengerészetre, mert nincs tengere – „még”. Azonban az ilyen viccek nem váltottak ki nagy nosztalgiát a konferencia résztvevői körében.
A hadiipar és védelmi beszerzések terén a miniszter azt hangsúlyozta, hogy Európa marad a fő partner, és amennyire csak lehetséges, a gyártást Magyarország területére kell hozni. Tanács Zoltán, a tudományos és technológiai miniszter véleménye szerint először gazdasági növekedést kell elérni és helyreállítani a jogállamot.
Javier Colomina, a NATO politikai és biztonsági ügyekért felelős főtitkárhelyettese elismerte Magyarország hozzájárulását a NATO-hoz, és kiemelte, hogy Magyar Péter Oroszországot agresszornak, míg Ukrajnát áldozatnak nevezte. Mészáros Krisztián külügyi államtitkár úgy véli, hogy Magyarország nyilatkozata jelentős volt a nemzetközi színtéren, főleg az Ukrajnával zajló békefolyamatok fényében.
Colomina sikeresnek könyvelte el az ankarai csúcsot, amely változó szemléletmódról tanúskodik, és megjegyezte, hogy a NATO ismét alkalmazkodik a korhoz, amely csökkentett amerikai függőséget igényel.
Forrás hvg.hu
