A kormány múlt kedden nyújtotta be a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett eltörli a pedagógusok sztrájkjogát 2022 óta korlátozó szabályokat, visszaadja az iskolaigazgatók munkáltatói jogköreit, és helyreállítja a nevelőtestületek döntési jogosultságait. Az általános vitát a keddi rendkívüli ülésnapon tartja az Országgyűlés.
A javaslat úgy állítaná helyre a sztrájkjogot, hogy közben törvényben rögzíti a munkabeszüntetés idején is kötelezően ellátandó feladatokat, amelyek jóval lazábbak lesznek a 2022-es szabályoknál. Sztrájk esetén reggel 7 és délután 3 óra között biztosítani kell a gyermekfelügyeletet, működnie kell a kollégiumoknak és az étkeztetésnek, ha pedig a munkabeszüntetés az érettségi előtti 90 napban összesen 5 munkanapnál tovább tart, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kell tartani szakszerűen.
A szakszervezetek szerint ez még mindig túlzó korlátozás. A PDSZ és a PSZ álláspontja az, hogy a tanítás nem élet- vagy balesetvédelmi okból elengedhetetlen tevékenység, ezért a kötelező biztosítását ki kellene venni a törvényből – a kérdés jelenleg az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is folyamatban lévő ügy tárgya.
Talán ez a legkérdésesebb eleme ennek a törvényjavaslatnak
– ismerte el lapunknak Szűcs Dóra. Az Oktatási Bizottság tiszás elnöke szerint a minisztériumnak és a bizottságnak a pedagógusok és a gyerekek szemszögét egyaránt figyelembe kell vennie, kompromisszumos megoldásra van szükség, és a törvényelem későbbi módosítása még folyamatban van.
Az érettségi előtti időszakról a bizottsági elnök meglepően kritikus véleményt fogalmazott meg. Mint mondta, nem szakpolitikusként és nem bizottsági elnökként, hanem pedagógusként és háromgyermekes édesanyaként gondolja úgy, hogy a 90 napos szigorított sztrájkrend túl tág.
A 90 nap hosszú idő, 30 nap bőven elegendő. Ettől függetlenül természetesen fontos, hogy ne legyen ez a szigorított rend 0 napra csökkentve, a diákok érdekeinek védelmében
– fogalmazott, hozzátéve, hogy erről szakmai vita lesz, de mindenképpen szükség van valami határ meghúzására, hiszen pont az érettségi előtti időszak, amikor a legintenzívebben készülnek a tanulók.
A menetrendről Szűcs Dóra elmondta, hogy a bizottság a hét második felében zárt körben vitatja meg a beérkezett javaslatokat, jövő héten pedig nyílt bizottsági ülésen tárgyalják a módosító indítványokat. A társadalmi egyeztetés során a szakszervezetek mellett szakmai és szülői szervezetektől, valamint a Civil Közoktatási Platformtól is érkeztek észrevételek, ezek egy része már a benyújtott szövegbe is bekerült – ezért van különbség az eredeti tervezet és a parlament elé került változat között. A legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkra például a PDSZ javaslatára már nem vonatkoznak a rendes munkabeszüntetéshez előírt bejelentési szabályok, tehát nem kell a pedagógusoknak 5 nappal korábban bejelenteniük a sztrájkot.
Vissza az igazgatóknak
A sztrájkjogon túl a javaslat az iskolai autonómia visszaépítéséről szól. Szűcs Dóra három elemet emelt ki. A pedagógusok véleményezési jogot kapnak az igazgatóválasztásnál, a pályázók vezetői programjáról is nyilváníthatnak véleményt. Az iskolaigazgatók visszakapják a munkáltatói jogokat, vagyis a tanárok kiválasztásáról és előmeneteléről saját jogkörükben dönthetnek. A nevelőtestület hatáskörébe kerül továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program és az éves munkaterv kidolgozása. A tanév rendje ugyanakkor nem került be ebbe a törvényjavaslatba, anyagi kérdésekben pedig a jövőben is egyeztetni kell az oktatásirányítással.
A PDSZ közben már jelezte, hogy hiába a TÉR felfüggesztése, ha őszig nincs érdemi előrelépés a nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezésében, sztrájkbizottsági keretben folytatja az érdekérvényesítést – vagyis megvan az esélye, hogy a visszaadott sztrájkjoggal először éppen a mostani kormánnyal szemben élnek majd. Szűcs Dóra erre úgy reagált, hogy a követeléseket részleteiben még nem ismeri, a hírekről maga is csak kedd reggel értesült.
Gondoljunk bele, hogy milyen elkeseredett helyzetben lehet az a pedagógus, aki sztrájk mellett dönt
– mondta, hozzátéve, hogy a pedagógusok tisztában vannak a felelősségükkel, de az előző kormány alatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nem maradt más eszközük, és még azt is elvették tőlük.
Egy tanév türelmet kérnek
A bizottság elnöke szerint a sztrájkjog helyreállítása és a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztése csak az első lépések a teljes oktatási rendszer átalakítása előtt, amelynek tartalmi részéért Csapodi Csaba, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos felel.
„Ma már nem elegendő a lexikális tudás” – fogalmazott Szűcs Dóra, aki magyartanárként fontosnak tartja ugyan a tárgyi tudást, de úgy véli, a kritikus gondolkodás és a csapatmunka készségeinek elsajátítása vált elsődlegessé egy olyan világban, ahol mindenki kezében ott az okostelefon, az internet és a mesterséges intelligencia. Mint mondta, ez magával hozza a felvételi rendszer és a pedagógusképzés átalakítását is, amivel nemzetközi szinten is sok ország küzd. Míg sokan a finn vagy az észt rendszert emlegetik példaként, Lannert Judit miniszter pedig gyakran a portugál modellre hivatkozik, Szűcs Dóra elmondása szerint ő maga a lengyel példát figyeli, ahol az elmúlt években alakították át az egész rendszert.
A lengyel oktatási modell azért kiváló minta Magyarország számára, mert egy hasonlóan poroszos, posztszovjet alapból kiindulva bizonyította be, hogy a decentralizáció és az iskolai autonómia jelentős minőségjavulást hoz, míg a szigorú központosítás roncsolja a rendszert. A jelenlegi, 2023–24-ben indult reformcsomagjuk a 21. század kihívásaira reagálva radikális tehermentesítésbe kezdett: mintegy 20 százalékkal visszavágták a lexikális tananyagot, az alsóbb évfolyamokon eltörölték a kötelező házi feladatokat, elkezdték az oktatás ideológiamentesítését, a tanári pálya vonzerejét pedig egy azonnali, 30 százalékos béremeléssel erősítették meg, hogy a felesleges magolás helyett a kritikus gondolkodásra és a problémamegoldásra jusson idő.
Arra a kérdésre, hogy mennyi idő múlva dolgozhatnak a tanárok saját megítélésük szerint is megfelelő körülmények között, így válaszolt:
Nem gondolom, hogy ne lehetne a pedagógusoktól és a diákoktól egy tanév türelmet kérni. Annyi idő alatt nagyon sok mindent meg lehet valósítani jogszabályi szinten
– mondta, hozzátéve, hogy egy ciklus alatt a nemzeti alaptantervtől az óraszámokon át az új tankönyvekig jogszabályi szinten minden átalakítható, a hatása azonban legalább 10-15 év múlva lesz érezhető.
Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha a következő választás után egy új kormány ismét újrarajzolja a magyar oktatást, a bizottsági elnök szerint társadalmi szerződésre lenne szükség.
Az oktatás nemzeti minimum. Ezért mondom mindig, hogy kellene egy társadalmi szerződést kötni, ami biztosítja, hogy a mindenkori kormány a legmegfelelőbb oktatási rendszer kialakítására törekedjen
– fogalmazott.
Szóba került a mindennapos testnevelés is, amelyet nemrég Lannert Judit miniszter célellentétesnek nevezett. Szűcs Dóra fontosnak tartja a fiatalok egészséges életre nevelését és a mozgást, de a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban fenntartásai vannak.
Először is sok helyen nincs meg az infrastruktúra. Hogy a diákokat lépcsőre ugráltatják, hát az nem a legjobb. Másrészről az, hogy valami kötelezővé van téve, csak a kiskapuk keresésére ösztönöz – ne tudja meg, milyen megoldásokat láttam
– mondta, hozzátéve, hogy inkább a mozgás szeretetét és az egészséges életmód fontosságát kellene megtanítani a diákoknak.
(Borítókép: Szűcs Dóra 2026. június 9-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Olvasd tovább itt: index.hu
