Krausz Ferenc és az Élvonal Alapítvány helyreigazítási pert indított a Magyar Hang ellen, mert kifogásolták a minisztériumi szerződés „titkolt” minősítését. A bíróság első fokon elutasította a keresetet, és kimondta, hogy a lap állítása nem volt valótlan. Az ítélet szerint a szerződés nyilvánosságtól való elzárása miatt a megfogalmazás megalapozottnak számított.
Helyreigazítási pert indított a Magyar Hang ellen Krausz Ferenc és az általa vezetett Élvonal Alapítvány. A Nobel-díjas fizikus és az alapítvány azt kifogásolta, hogy a lap „titkoltnak” nevezte a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött finanszírozási szerződést, az elsőfokú, nem jogerős ítéletben azonban a bíróság elutasította a keresetet.
A lap májusban írta meg, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium még a választások előtt 261,7 milliárd forintos támogatást ítélt meg az Élvonal Alapítványnak. A lap később egy birtokába került dokumentum alapján arról is beszámolt, hogy a megállapodás legalább 25 évre biztosította volna az alapítvány finanszírozását, amelynek teljes összege meghaladhatta volna az 1087 milliárd forintot.
A Magyar-kormány felbontotta az alapítvánnyal kötött szerződést
Magyar Péter május közepén bejelentette, hogya kormány felbontja az alapítvánnyal kötött szerződést, és a már átutalt támogatást is visszakéri. Krausz Ferenc korábban azt mondta, hogy nincs felhatalmazásuk a szerződés nyilvánosságra hozatalára, ugyanakkor jelezte: ha az új kormány erre kéri vagy utasítja őket, eleget tesznek a kérésnek – ennek a kijelentésnek megfelelően használta a Magyar Hang a „titkolt” kifejezést.
A bíróság indoklása szerint a Magyar Hang cikke nem tartalmazott valótlan állítást, mivel Krausz Ferencék elzárkózó magatartása miatt a szerződés tartalma valóban nem volt hozzáférhető a nyilvánosság számára.
A testület ezért arra jutott, hogy a „titkolt” megjelölés nem volt helyreigazításra szoruló állítás.
Olvasd tovább itt: index.hu
