A kérdés már nem az, hogy az uniós támogatások beérkeznek-e a gazdaságba, hanem hogy hazánknak milyen árat kell fizetnie a Magyar Péter által vállalt kötelezettségekért – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság. Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Ez azt jelenti, hogy az uniós helyreállítási alap forrásainak lehívása már közel van, így idén akár 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró hitel érkezhet a magyar gazdaság számára.
A kormány jelentős reformokat ígért az uniós támogatások elnyeréséért cserébe. A rezsicsökkentés és az Otthon Start jövője is bizonytalanná válhat. Kármán András pénteken elmondta, hogy a forrásokhoz való hozzájutás érdekében a kormány vállalta a jogállamiság és a korrupcióellenes reformok végrehajtását, amelyek az előző kormány alatt nem valósultak meg. A pénzügyminiszter számára a legfontosabb feladat a közelgő szupermérföldkövek teljesítése. Az idő rövidsége miatt azonban a kormánynak korlátozott lehetőségei vannak, ezért a már megvalósult beruházásokat az RRF-hez való áthelyezés tűnik a legjobb megoldásnak.
A Világgazdaság emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány ellentmondásosan állt az RRF-hez, mivel úgy vélték, hogy az EU politikai elvárásokat támaszt a források lehívásával kapcsolatban. Az elfogadott magyar helyreállítási tervben 27 szupermérföldkő szerepelt, ezek teljesítése előfeltétele volt az első kifizetési kérelem benyújtásának az RRF-ből.
Bár számos intézkedést végrehajtottak, és több beruházást is elindítottak, a programot nem sikerült lezárni, így kifizetési kérelmet sem tudtak benyújtani. Bóka János korábbi EU-ügyi miniszter megjegyezte, hogy öt mérföldkőnél vita merült fel a teljesítés megfelelősségéről, ami miatt az uniós testület számos feltétel hiányát jelezte. Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság podcastjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az RRF-hez kapcsolódó követelmények, mint például a rezsitámogatás eltörlése, a kormány számára elfogadhatatlanok.
„Olyan követelményeket támasztanak Brüsszelből ezekért a pénzekért, amelyek elfogadhatatlanok, mert szembemennek a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika alapelveivel” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ez inkább politikai kérdés, mint közgazdasági vagy jogi. Ezzel szemben Magyar Péter az elmúlt hónapokban állította, hogy nincsenek politikai feltételek az uniós források lehívásához.
Forrás www.origo.hu
