Az év végi és év eleji politikai megszólalások nem klasszikus kampánynyitóként értelmezhetők, hanem egy már hónapok óta zajló, folyamatos politikai küzdelem újabb állomásaiként. A politikai elemző szerint mind Orbán Viktor, mind Magyar Péter arra törekszik, hogy egyetlen napra se engedje át a kezdeményezést a másiknak, mert a politikai napirend uralása ma már napi szinten dől el. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Az ünnepi időszak ellenére politikai szempontból kifejezetten sűrű volt az elmúlt év vége és az évkezdet. December 31-én a közmédia évzáró interjút közölt Orbán Viktor miniszterelnökkel, január 1-jén, éjfél után pedig Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke mondott újévi beszédet. Végül Sulyok Tamás köztársasági elnök is megszólalt, méghozzá Kapu Tibor társaságában, aki szintén beszédet mondott. A politikai évadot Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója indította el, amelyet néhány órával később Magyar Péter saját sajtótájékoztatója követett.
A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort többek között arról kérdeztük, hogy az év végi és év eleji megszólalások tartalmukat tekintve mennyiben értelmezhetők kampánynyitányként. Arra is kerestük a választ, hogy megfigyelhető-e tudatos időzítési verseny a politikai szereplők között, valamint mit jelent politikai értelemben az, hogy Magyar Péter Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját követően jelentette be saját eseményét: reaktív lépésről volt-e szó, vagy inkább tudatos kísérletről a miniszterelnöki megszólalás napirendjére való rátelepedésről.
Minden napot meg akarnak nyerni
Kérdésünkre válaszolva a politikai elemző úgy fogalmazott: nehezen értelmezhető klasszikus értelemben vett kampánynyitóként Orbán Viktor december végi interjúja vagy Magyar Péter január elsejei beszéde. Mint rámutatott, a választási kampány lényegében már hónapok óta zajlik.
A felek már jó ideje folyamatos kampányt folytatnak egymás ellen, ezért a mostani lépések inkább egy tudatos időzítési verseny részeként értelmezhetők. Mindkét oldal arra törekszik, hogy ne engedje át a kezdeményezést a másiknak, még átmenetileg sem. Hónapokkal ezelőtt Orbán Viktor a Harcosok Klubjának edzőtáborában úgy fogalmazott: »minden napot meg kell nyerni«, vagyis nem szabad teret hagyni annak, hogy Magyar Péter akár egyetlen napra is tematizálja a politikai napirendet. E logika mentén értelmezhető, hogy a Fidesz ezúttal nem hagyta, hogy kizárólag Magyar Péter vigye el a figyelmet az új év első napján. Ennek következményeként a köztársasági elnök is megszólalt: vélhetően politikai döntés született arról, hogy ne csak Magyar Péter, hanem Sulyok Tamás is beszédet mondjon. Mindez azonban tartalmi értelemben nem hozott áttörést: Sulyok Tamás beszéde inkább formális és felejthető maradt, miközben az eseményen jelen lévő Kapu Tibor megszólalása jóval emlékezetesebbnek bizonyult
– fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az év végi és az év eleji megszólalásokban már egyértelműen megjelentek a kampányra jellemző elemek. Orbán Viktor a december végi interjújában egyértelművé tette, miért a Fideszre, és miért nem a Magyar Péter vezette Tisza Pártra érdemes szavazni.
„Ez az érvelési keret már korábban is megjelent, és nagy valószínűséggel meghatározó eleme lesz a kormányzati kommunikációnak a következő időszakban. A miniszterelnök politikai narratívája arra épül, hogy a Tiszát egy brüsszeli támogatású, migrációpárti politikai erőként állítsa be, miközben a Fideszt a magyar nemzeti érdekek következetes és kizárólagos képviselőjeként pozicionálja. Orbán Viktor tehát egy tudatosan leegyszerűsített, éles szembeállítást alkalmaz, amelybe szervesen illeszkedik a január 5-i nemzetközi sajtótájékoztatója is. Ezen az eseményen a kormányfő ismét hangsúlyozta, hogy Magyar Péter politikai közösségét »Brüsszel« által támogatott erőnek tekinti, és erre hivatkozva elutasította a velük folytatandó politikai vitát. Értelmezése szerint egy külföldi háttértámogatással rendelkező szereplővel nem érdemes érdemi politikai vitát folytatni” – fogalmazott az elemző.
Orbán Viktor kihagyta a nagy dobást?
Nagy Attila Tibor szerint Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója ahhoz képest, hogy milyen jelentős politikai és kommunikációs felvezetés előzte meg, érdemi újdonságot nem hozott. Az elemző úgy látja: a miniszterelnök akár azt is megtehette volna, hogy ezen az eseményen jelenti be a tizenegyedik havi nyugdíj teljes összegének azonnali kifizetését a nyugdíjasok számára.
Mint fogalmazott, jelenleg arról van szó, hogy a kormány ugyan bevezeti a tizenegyedik havi nyugdíjat, ám azt fokozatosan, lépcsőzetesen teszi meg. Ennek értelmében 2026-ban a nyugdíjasok mindössze a tizenegyedik havi nyugdíj negyedét kapják meg, nem pedig a teljes összeget. Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz és Orbán Viktor részéről az jelentette volna az igazi politikai „nagy dobást”, ha a kormányfő meglepetésszerűen bejelenti: az eredeti tervekkel szemben az egész, teljes összegű plusznyugdíjat egyszerre kifizetik.
Az elemző úgy véli, egy ilyen bejelentés kétségtelenül nagyot szólt volna, és hírértékben akár el is homályosíthatta volna Magyar Péter néhány órával később megtartott sajtótájékoztatóját.
Nagy Attila Tibor hangsúlyozta: amennyiben a Fidesz győzni kíván az áprilisi választásokon, elengedhetetlen, hogy minél több szavazót nyerjen meg a jelentős létszámú nyugdíjasok körében. Ezt szerinte kifejezetten jól szolgálta volna egy olyan rendkívüli döntés, amely szerint a plusznyugdíjat nem részletekben, hanem teljes egészében fizetik ki.
Hozzátette: egy ilyen lépés ugyan azzal a kockázattal járna, hogy az Orbán-kormány akár egy újabb uniós deficiteljárást vagy egy hitelminősítői leminősítést is kockáztatna, ám egy kiélezett választási helyzetben – érvelése szerint – elképzelhető, hogy éppen egy ilyen döntés bizonyulna a győzelemhez szükséges fordulópontnak.
Orbán Viktor utánzása célt szolgál
Nagy Attila Tibor szerint az, hogy Magyar Péter Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója utánra jelentette be saját eseményét, nem pusztán utánzásként értelmezhető, hanem annak a törekvésnek is a jele, hogy
a Tisza Párt sem kíván egyetlen napot sem veszíteni a figyelem megszerzéséért és a politikai napirend keretezéséért folytatott versenyben.
Az elemző úgy fogalmazott: a Tisza elnökének sikerült elérnie, hogy az online sajtófelületeken és a televíziós híradásokban ne kizárólag Orbán Viktor szerepeljen, hanem ő maga is megjelenjen a politikai hírek fősodrában. Az utánzás nemcsak az időzítésben, hanem a külsőségekben is tetten érhető volt. Míg a kormányfő mellett Gulyás Gergely és Kovács Zoltán állt, mögöttük magyar zászlók sorakoztak, addig Magyar Péter mellett Tanács Zoltán és Kármán András jelent meg, a háttérben szintén nemzeti színű lobogókkal.
Az utánzás a megjelenés szintjén is érzékelhető volt: miként a hivatalban lévő miniszterelnök, úgy a Tisza Párt elnöke is zakót és nyakkendőt viselt. Az elemző értelmezése szerint ez tudatos döntés volt, amelynek kimondatlan célja az volt, hogy Magyar Péter komoly, kormányzásra alkalmas politikai szereplő benyomását keltse, és ezáltal a választók szemében is nagyobb súlyt kapjon.
Magyar Péter nem tudott uralkodni magán
Nagy Attila Tibor arra is kitért, bár Magyar Péter a sajtótájékoztatón a külsőségek szintjén igyekezett egyfajta miniszterelnöki szerepet felvenni, tartalmilag ez már kevésbé bizonyult sikeresnek. Mint fogalmazott: egy hivatalban lévő kormányfő nem reagál minden egyes provokációra, hanem a „sas nem kapkod legyek után” elvét követve elsősorban a stratégiai jelentőségű kérdésekre összpontosít, hiszen az ország vezetőjeként erre kötelezi a szerepe.
Magyar Péter ugyan a miniszterelnöki posztra pályázik, így neki is a nagy politikai ügyeket kellene előtérbe helyeznie, ám ebből a szerepből számos alkalommal saját magát zökkentette ki.
Nagy Attila Tibor rámutatott: aligha sorolhatók a stratégiai kérdések közé azok a megnyilvánulások, amelyekben Magyar Péter hiányolja rendezvényeiről Futó Boglárka riporter-műsorvezetőt, rendszeresen „propagandistának” nevezi a kormánypárti újságírókat, vagy amikor a Hír TV-t – immár sokadszor – „rémhírtévéként” említi. Az elemző úgy látja: a Tisza Párt elnöke nem volt kellően fegyelmezett, válaszaiban több alkalommal gunyoros megjegyzéseket tett a sajtó egyes szereplőire, kifogásolta, hogy a Hír TV újságírója miért nem az ország szerinte valós problémáiról kérdezi, és többször élesen bírálta az Indexet is.
Az elemző szerint ezek a kiszólások ugyan kedvező fogadtatásra találnak Magyar Péter hívei körében, ugyanakkor azt a kockázatot hordozzák, hogy
a politikust konfliktuskereső, „balhés” szereplőként ábrázolják, aki rendszeresen vitákba bonyolódik szinte mindenkivel.
Nagy Attila Tibor az Euronews tudósítójának kérdését is ide sorolta, amely szerinte arra világított rá, hogy Magyar Péternek nemcsak az általa „propagandistának” nevezett sajtóval, hanem az ellenzéki médiával – az általa „valódi újságíróknak” tartott szereplőkkel – is feszültségei vannak. Magyar Péter ugyan hangsúlyozta, hogy nem kívánja bántani az újságírókat, de azt is hozzátette: nemcsak a sajtónak van joga kritizálni a politikusokat, hanem ez a jog szerinte fordítva is érvényes.
Orbán Viktor taktikusan visszafogott volt
Nagy Attila Tibor szerint az újságírók egy részének folyamatos minősítése és bírálata további problémát is felvet, mivel eltereli a figyelmet Magyar Péter rendezvényének érdemi mondanivalójáról. Az elemző úgy látja: mindez háttérbe szorítja a kormányzati felkészültség állapotának bemutatását, valamint a jelenlegi kormány mulasztásainak és hibáinak érdemi kritikai feldolgozását.
Nagy Attila Tibor hangsúlyozta: amennyiben Magyar Péter a rendezvény egészével és saját megjelenésével kormányzásra kész, hiteles politikai erő benyomását kívánja kelteni, akkor indokolt lenne a tartalmi hangsúlyokat is ehhez igazítania, nem pedig visszatérően a számára kedvezőtlen sajtómegszólalásokkal foglalkoznia.
Az elemző ezzel összefüggésben arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatóján képes volt visszafogni az ellenzéki újságírókkal szembeni kritikáit, és a „külföldről támogatott” minősítés alkalmazásától eltekintve udvarias, formailag fegyelmezett válaszokat adott a kormánykritikus kérdésekre is.
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
