Ez a Csatatér, az Index választási kibeszélő műsora, amelyben vendégeinkkel hétről hétre a legaktuálisabb belpolitikai fejleményeket elemezzük. Ezúttal Hont András újságíróval, az Öt alapító-vezetőjével beszélgettünk.
Szó esett az eltérő politikai erőviszonyokat mutató közvélemény-kutatásokról, valamint arról is, hogy egyelőre nem csillapodik az a botrány, amely Lázár János romákról és a vécépucolásról tett kijelentései nyomán alakult ki. Emellett arra is kitértünk, hogy valóban kifáradtak-e, kiszámíthatóvá és unalmassá váltak-e a Digitális Polgári Körök nagygyűlései, ahogyan azt Nagy Attila Tibor politikai elemző az Index Pillanatkép című elemzői cikksorozatának legutóbbi részében megfogalmazta.
Hont András kifejtette, hogy a közvélemény-kutatások önmagukban korlátozottan alkalmasak választási kimenetek előrejelzésére, mert a múltban többször is jelentős politikai fordulatok maradtak észrevétlenek. Több választási példa azt mutatja, hogy a valós eredmények gyakran eltérnek a mérésektől, részben módszertani okok, részben a társadalmi mozgások gyors átalakulása miatt. A kutatások torzulásához hozzájárulhat az elavult adatbázisok használata és az, hogy a politikai és értelmiségi elitek egyre kevésbé értik saját társadalmaikat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az online térben élő, elmagányosodó társadalmi csoportok nehezen mérhetők hagyományos eszközökkel, mégis választási meglepetéseket okozhatnak. Hont András azt is megjegyezte, hogy a közösségi médiában érzékelhető politikai hangulat gyakran nincs összhangban a valósággal, és a választások rendre eldöntik, melyik „valóság” bizonyul meghatározónak.
Nem működik már a nagygyűlésvarázs?
A DPK-nagygyűlésekkel kapcsolatban lapunk főmunkatársa, Nótin Tamás úgy fogalmazott: részben igaza van a Pillanatképnek nyilatkozó Nagy Attila Tibor politikai elemzőnek, amikor azt állítja, hogy ma már önmagában nem számít eseménynek Orbán Viktor megszólalása, hiszen a miniszterelnök rendszeresen tart beszédeket, szólal meg vagy ad interjúkat. Ugyanakkor hangsúlyozta: a DPK-nagygyűlések valódi célja, hogy a kormánypártok táborát egyben tartsák, önbizalmat adjanak és folyamatos mozgásban, készenlétben tartsák a szavazókat. Mint kifejtette, a Fidesz tudomásul vette, hogy létezik egy stabil, 35-40 százalékos ellenzéki bázis, miközben a kormányoldal számára továbbra is az a mintegy hárommillió szavazó a kulcscsoport, akik 2022-ben rájuk voksoltak. Ezt a tábort kell összetartani, illetve megszólítani és visszaszerezni az azóta eltávolodott szavazókat. A DPK-nagygyűlések elsősorban az előbbi célt szolgálják, az azonban kérdéses, hogy alkalmasak-e a leszakadók visszanyerésére.
Hont András szerint a Fidesz egyik fő problémája, hogy saját szavazóinak a politikai lojalitáson túl nem tud tartalmas közösségi szerepet vagy életmintát kínálni a választások közötti időszakban. A párt támogatói gyakran pusztán mozgósítható „díszletként” jelennek meg nagy rendezvényeken, miközben a mindennapi közösségi beágyazottság és a társadalmi élmény hiányzik. A politika mindent eluraló, showbizniszszerű működése tovább erősíti ezt az űrt, mert könnyen fogyasztható, állandó ingerforrássá válik, miközben más közösségi tereket kiszorít. Az Öt alapító-vezetője hangsúlyozta: a tartós kormányzás önmagában nem rendkívüli jelenség Európában, ám a Fidesz a posztmodern, közösségi médiával telített politikai környezetben nem tudott ehhez megfelelő társadalmi narratívát kialakítani. Ennek következménye a folyamatos frusztráció és az, hogy a kormányoldal éppen saját híveivel nem találja a kapcsolatot a politikán túlmutató mindennapi élet szintjén.
Tovább rontja a közbeszéd színvonalát
Hont András kijelentette: a politika első számú szabálya, hogy az ember próbálja elkerülni a hülyeségek beszélését, mert ha ez nem sikerül, annak következményei lesznek. Szerinte Lázár János romákkal kapcsolatos kijelentésének utóélete ennek az ősi politikai bölcsességnek az ismételt megerősítése.
Az Öt alapító-vezetője úgy véli, hogy Lázár János botrányt keltő megszólalása nem tudatos stratégia eredménye volt, hanem egy felelőtlen hiba, amelynek az utóélete felnagyította a problémát. A kijelentés megerősítette a Fideszt eleve rasszistának tartók véleményét, miközben bizonytalanságot okozott egyes, a kormánypárttal szimpatizáló roma szavazók körében is. A túlzó erkölcsi felháborodás azonban főként az értelmiségi nyilvánosságról szól, nem magáról a roma közösségről, amelynek mindennapi tapasztalatait a sajtó gyakran leegyszerűsíti. Hont András úgy látja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a roma–nem roma viszony sok helyen átalakult, részben a munkaerőhiány és a mindennapi együttélés miatt. Ugyanakkor a társadalomban továbbra is jelen vannak súlyos feszültségek, amelyeket egyes politikai szereplők tudatosan kihasználnak. A Lázár-ügy túlpörgetése így akár az ellenzéknek is árthat, mert ellenreakciókat és ellenérzelmeket vált ki. Összességében a kijelentés sem politikai hasznot, sem valódi kárt nem okoz hosszú távon, de a magyar közbeszéd színvonalát tovább rontja.
Meddig bírja cérnával Lázár János?
Lapunk főmunkatársa szerint a nem csillapodó ügy már nem elsősorban arról szól, hogy Lázár János mit mondott a romákkal kapcsolatban, mit nem mondott, vagy miként értelmezhetők a szavai. Sokkal inkább arról, hogy Lázár János – és a Lázárinfó – a Fidesz kampányának egyik innovációjaként jelent meg, maga a miniszter pedig a kormányoldal kampányának egyik meghatározó arcává vált. Egy súlyos politikai hibát követően az ellenfelek vérszagot kaptak, innentől pedig a cél a folyamatos nyomásgyakorlás: egy ilyen felfokozott kampányhelyzetben az, aki egyszer hibázott, könnyen hibázhat újra.
Nótin Tamás szerint Lázár János láthatóan küzd a Lázárinfókon, ugyanakkor eddig is azok közé a politikusok közé tartozott, akik odaálltak, beleálltak a konfliktusokba, csípőből válaszoltak, és nem riadtak vissza a nem kormánypárti sajtótól sem. A valódi kérdés azonban az, hogy Lázár János mennyire tudja tartani magát ebben a helyzetben, mennyire lehet kizökkenteni, és hogy a folyamatos nyomás alatt elhangzik-e még olyan kijelentés, amely rövid és hosszú távon is kellemetlen lehet a Fidesz számára.
További részletekért, valamint hogy mit mondott még Hont András Lázár Jánosról, nézze meg a Csatatér című műsorunk legújabb részét.
Olvasd tovább itt: index.hu
