Az ítéletet követően a Szegedi Ítélőtábla a büntetőügy elbírálásából a Szegedi Törvényszéket kizárta és az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.
Az ügy lényege: a 2011-től főleg diákmunkaerő közvetítésével foglalkozó, szombathelyi székhelyű zrt. vezetője olyan bűnszervezetet hozott létre és irányított, amelynek célja általános forgalmi adó (áfa) adónemben a társaság adófizetési kötelezettségének csökkentése, a munkabért terhelő személyi jövedelemadó (szja), egyéb adó- és járulék megfizetése alóli mentesülés – vagyis adócsalás – volt.
Mindezt a cég elnöke főleg diákmunka közvetítésével kívánta megvalósítani, úgy, hogy a szolgáltatási és számlázási láncban az iskolaszövetkezet csak formálisan működött, azt valójában saját irányítása alá vonta, a munkáltatással felmerülő adókat és járulékot nem fizette, annak ellenére, hogy ezek fedezetét a megbízók zrt-nek megfizetett megbízási díja tartalmazta.
Másrészt az iskolaszövetkezet az általános forgalmi adót sem fizette, miközben a zrt. – a láncban tovább hárított – ÁFA tartalommal a fizetendő adóját csökkentette. Ugyanakkor az iskolaszövetkezet formálisan működött, a dolgozni kívánó diákok beléphettek és munkát végezhettek.
Amikor pedig az iskolaszövetkezet az adótartozások miatt nem tudott tovább működni, akkor formálisan újabb iskolaszervezetet vont be. Az adóelkerülések lelepleződésének elkerülése érdekében gazdasági társaság beiktatását határozta el.
Ennek megfelelően a bűnszervezet tényleges működése alatt, a multinacionális vállalatoknak és vállalkozásoknak 2011. és 2017. év közötti időszakban közvetített diákmunkaerő szolgáltatás teljesítése vonatkozásában – az elsőrendű vádlott iránymutatásai alapján – olyan számlázási láncolatot alakított ki, mely alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén a kizárólag átszámlázást végző gazdasági társaságok, felső szintjén pedig a zrt. állt.
A zrt. a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron alvállalkozóin keresztül látta el, mely társaságok a munkaerőt úgy biztosították, hogy a megrendelt munkák elvégzésére az iskolaszövetkezetekkel kötöttek szerződést.
Az elsőrendű vádlott (a zrt. elnöke) közvetlenül és közvetítőkön keresztül is irányította a zrt. alkalmazásában álló, és az abban vezető tisztséget betöltő szereplőket. A további vádlottak az alvállalkozóként közbeiktatott társaságoknál és a „teljesítési segédnek” nevezett iskolaszövetkezeteknél ügyvezetői, illetőleg elnöki tisztséget betöltő strómanok voltak.
A szolgáltatás kapcsán a szerződéses láncolatban – 2015. január 1-ig – a szolgáltatáshoz kapcsolódó ÁFA, és a munkabért terhelő SZJA, kisebb részben egyéb adó- és járulék- bevallási- és fizetési kötelezettség az iskolaszövetkezeteket terhelte. E kötelezettségeiknek azonban nem, illetve csak elhanyagolhatóan kis részben tettek eleget – a nevükben érdemi döntéseket meghozó elsőrendű vádlott utasítása alapján. A közterhek megfizetésére a bűnszervezet működési rendszere miatt módjuk sem volt, a tényleges irányítóknak pedig ez nem állt szándékában.
A bűnszervezet működtetésében 21 személy vett részt: 8 iskolaszövetkezet, 2 korlátolt felelősségű társaság és 1 részvénytársaság. Az ÁFA adónemben okozott vagyoni hátrány közel 3,3 milliárd forint.
Az elsőrendű vádlott – az iskolaszövetkezetek irányítójaként – a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok esetében ténylegesen csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek azzal, hogy a fizetési kötelezettségeket megalapozó bevallások benyújtásával az adóhatóságot a fizetési szándékkal kapcsolatban megtévesztette.
A teljes vagyoni hátrány több mint 6,2 milliárd forint, amiért az elsőrendű vádlottat felelősség terheli, míg a másod-, harmad-, negyed- és a tizenkettedik rendű vádlottak a vagyoni hátrány előidézéséhez segítséget nyújtottak. A további vádlottak felelőssége nem a teljes vagyoni hátrányt, hanem annak csupán bizonyos részét érintette.
A Törvényszék a vádlottak bűnösségét költségvetési csalásban, hamis magánokirat felhasználásának vétségében, továbbá az első-, másod- és kilencedrendű vádlottak esetében emellett gazdasági csalásban, a hatodrendű vádlott esetében pedig számvitel rendje megsértésében állapította meg.
11 vádlottat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért ítéltek el, ami minősített eset lévén azt jelenti, hogy büntetésükből nem bocsáthatóak feltételes szabadságra.
A bűnszervezettel érintett vádlottakat fegyházra, közügyektől eltiltásra és pénzbüntetésre ítélte, illetve hét vádlottat ezen túlmenően foglalkozástól való eltiltásra is ítélt a Kecskeméti Törvényszék, amelynek a Szegedi Törvényszék átadta az ügyet. A fegyházbüntetéseket 3 év 4 hónap és 7 év közötti időtartamban határozták meg.
A bűnszervezettel nem érintett vádlottakat próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték. 12 vádlottal szemben vagyonelkobzást rendeltek el, ennek legalacsonyabb összege 480.000 forint, a legmagasabb pedig több mint 110 millió forint.
Az bűnügyi eljárási költségek mintegy 21 millió forintra rúgnak, amelyeket – másfél millió forint állami költség kivételével – a vádlottak viselnek.
Az ítélet a Kecskeméti Törvényszék sajtóközleménye szerint jelenleg nem jogerős.
Olvasd tovább itt: index.hu
