Majdnem összeütköztem Orbán Viktoron, talán nem is tud róla.

Majdnem összeütköztem Orbán Viktoron, talán nem is tud róla.


Országjárásának újabb állomásához érkezett Orbán Viktor. A miniszterelnök a szombati, miskolci fóruma után – amelyet a szentendrei találkozó előzött meg – vasárnap, 2026. március 22-én már Hódmezővásárhelyen folytatta a közvetlen párbeszédet a választókkal. A kampány lendülete szemmel láthatóan nem tört meg, a dél-alföldi városban is nagy érdeklődés övezte az eseményt, a fórumra érkezők már jóval a kezdés előtt gyülekeztek. A személyes találkozások továbbra is kulcsszerepet játszanak a 2026-os kampányban.

Márki-Zay Péter intézte a villanyt

A helyszínen a megszokott forgatókönyv fogadta az érkezőket: egyszerű kordon húzódott a színpad előtt, elválasztva a miniszterelnököt a tömegtől. Amikor délután negyed négy körül megérkeztünk a Kossuth térre, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere már a helyszínen volt, és nem is annyira csendben figyelte az eseményeket. A Rapcsák András úton felállított színpadtól jobbra a Partizán élő közvetítésében került szóváltásba a riporterrel.

A helyszín egy szabadtéri Digitális Polgári Kör-rendezvény hangulatát idézte. A Kossuth téren legalább fél tucat sátor sorakozott, köztük folyamatos volt a mozgás, az érdeklődők szabadon válogathattak a kihelyezett transzparensek és magyar zászlók közül, DPK-s pólókat és pulcsikat is vehettek.

Amikor sikerült szóba elegyednünk Márki-Zay Péterrel, nem kerülte a konfliktusos témákat sem. Kérdéseinkre reagálva szinte mindig visszakérdezett. A beszélgetés alatt azt hangsúlyozta, hogy ő egyedül érkezett a térre, és megfogalmazása szerint csupán „tisztességesen szeretné fogadni” a miniszterelnököt. Szavai szerint más politikai és kulturális normákat képvisel, mint Orbán Viktor, és szerinte egy város vezetőjének kijár az alapvető udvariasság, még egy politikai ellenfél részéről is. Felidézte, hogy a miniszterelnök korábbi látogatásakor nem fogadta el a feléje nyújtott kezét, és abban bízott, hogy ezúttal másként alakul a találkozás.

Később, amikor Orbán Viktor megérkezett a térre, a konvoj azonnal a fekete paravánok mögé hajtott. Ezzel fizikailag is lehetetlenné vált, hogy a miniszterelnök és Márki-Zay Péter találkozzon.

A beszélgetés során szóba került Magyar Péter is. Márki-Zay elismerte, hogy korábban zavarták a politikus kormányzati állásai, azonban most a megbocsátást hangsúlyozta mint keresztény értéket. Szerinte mindenkinek van lehetősége változtatni és „jó útra térni”.

A polgármester végül azt is egyértelművé tette, hogy nem akarja a rendezvényt megzavarni, ellentétben Szabó Bálinttal, aki jól ismert trombitájával érkezett – őt később a valtonosok vették körbe, még a kormányfő érkezése előtt. Márki-Zay azt is mondta, hogy a város részéről ők biztosították az áramellátást a fórumhoz, ezzel is jelezve, hogy a politikai különbségek ellenére a rendezvény lebonyolítását nem akadályozzák.

Meghallgattuk a helyi a fideszeseket és a tiszásokat is

A beszélgetés után irányt váltottunk, a bámészkodók felé vettük az utat. Egy mini-Békemenet indult a Népkerttől. Kíváncsiak voltunk, mit gondolnak minderről azok, akik a kormánypárt miatt érkeztek a térre. Hamar belefutottunk egy idősebb, kifejezetten lelkes Fidesz-szavazókból álló csoportba. A beszélgetés gyorsan személyes hangvételt kapott. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy szerinte a helyi politikának elsősorban a városról kellene szólnia, nem a folyamatos politikai csatározásról. „A várossal kellene foglalkozni Márki-Zaynak” – hangzott el többször is, miközben arról beszéltek, hogy 

Hódmezővásárhelyen mára családokon belül is feszültséget szül a politika.

Mások határozottabban fogalmaztak: szerintük Orbán Viktor az egyetlen vezető, aki nemzetközi szinten is képes érvényesíteni Magyarország érdekeit – legyen szó akár Donald Trumpról vagy a kínai vezetésről. Többen a hosszú kormányzati tapasztalatot és a stabilitást emelték ki mint a támogatásuk fő okát. A beszélgetés során szóba került

Lázár János is, akit a jelenlévők egy része kifejezetten erős politikusnak tart.

Nem csak kormánypárti hangokat találtunk a téren, a tömeg szélén feltűntek a Tisza Párt szimpatizánsai is. Egy fiatal pár mesélt arról, miért jöttek ki: egyszerűen „kifejezni a nemtetszésüket” a miniszterelnökkel, Orbán Viktorral szemben. Mint mondták, helyiek, és természetesnek tartják, hogy egy ilyen eseményen a város polgármestere, Márki-Zay Péter is jelen van – szerintük ez a politikai kultúra része.

A beszélgetés alatt kiderült, hogy régóta az ellenzéki oldalon állnak, és aktívan követik a politikai eseményeket. Magyar Péter szerepéről úgy vélekedtek, hogy bár tisztában vannak a korábbi kormányzati kötődésével, ez számukra nem kizáró ok. Sőt épp az jelenthet előnyt, hogy „belülről ismeri a rendszert”. Azt is elmondták, hogy 

kompromisszumként a Tisza Párt mögé tudnak állni, még ha nem is mindenben értenek vele egyet – a legfontosabb számukra a kormányváltás lehetősége.

A politikai aktivitásuk sem új keletű: korábban is részt vettek rendezvényeken, legutóbb a március 15-i budapesti eseményen. Arra a kérdésre, mennyire meglepő számukra a nagyszámú kormánypárti jelenlét most a Kossuth téren, egybehangzóan azt mondták, hogy meglepte őket a tömeg. Szerintük nem minden résztvevő helyi, úgy érzik, a valós támogatottság Hódmezővásárhelyen nem feltétlenül tükröződik abban, amit a téren látni lehetett.

A hódmezővásárhelyi Békemenet

Innen továbbindulva a Népkert felé vettük az irányt, ahonnan már érkezett a hódmezővásárhelyi Békemenet. A menet élén haladók között messziről jól kivehető volt egy felirat – „Nem leszünk golyófogók másik háborúban”. 

Közben a Kossuth téren nem csillapodtak az indulatok. Az ellentüntetők „Mocskos Fidesz!” skandálással várták a menet érkezését, amire a kormánypárti résztvevők azonnal reagáltak: a „Ria-Ria, Hungária!” rigmus hullámzott végig a tömegen.

A két oldal hangja összekeveredett, a tér pedig pillanatok alatt politikai ütközőzónává vált.

Visszatérve a Kossuth térre, újabb ismerős arcot szúrtunk ki a tömegben: Deák Dániel, a kormánypárti oldalon ismert elemző is a helyszínen figyelte az eseményeket. Mint mondta, számára ezek az alkalmak elsősorban „terepgyakorlatot” jelentenek, nemcsak képernyőről, hanem testközelből is akarja látni, milyen a hangulat, mekkora a tömeg, és hogyan reagálnak az emberek. Több állomáson is járt már az országjárás során – például Egerben és Szentendrén –, és úgy látja, ezek az események kézzelfogható képet adnak a kampány dinamikájáról. A tömegek összehasonlításáról szólva úgy fogalmazott: a különböző rendezvényeknél folyamatos „számháború” zajlik a politikai oldalak között, mindenki igyekszik a saját erejét hangsúlyozni.

Magyar Péterrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki kampány fő üzenete jelenleg inkább a hangulatkeltésre és a többség érzetének erősítésére épül konkrét programpontok helyett. A miniszterelnök országjárását viszont sikeresnek értékelte. Úgy látja, Orbán Viktor rendezvényei „felrázták” a jobboldali szavazótábort, amely szerinte az elmúlt időszakban visszafogottabb volt, most azonban újra aktívabbá és magabiztosabbá vált.

Ha ezt Angyalföldön elmesélem!

Ezt követően a színpad mellé húzódtam, egészen közel ahhoz a fekete vászonnal letakart kordonhoz, amely mögött a szervezők kialakították a backstage-et. Innen már tényleg csak egy lépés választott el attól, ami a színpad mögött zajlik. Az újságírói kíváncsiság viszont gyorsan dolgozni kezdett: ha már ott voltam, megpróbáltam belesni a vászon mögé. És ekkor jött a nap egyik legszürreálisabb pillanata.

Ahogy közelebb hajoltam, egyszer csak azt vettem észre, hogy a túloldalon Orbán Viktor szinte ugyanazzal a mozdulattal próbál kifelé lesni – nagyjából 15-20 centire tőlem.

A fekete vászon miatt – ami nagyon sűrűn szedett volt – mindkettőnknek egészen közel kellett hajolnia, hogy bármit is lásson. Az újságíró természeténél fogva kukucskál, úgy tűnik, ezalól a kormányfők sem kivételek. Egy pillanatra tényleg úgy tűnt, ha nincs ott a kordon tartóoszlopa, akár össze is fejelhettünk volna ebben a kölcsönös „felderítésben”. 

Mire eszméltem, hogy valóban a miniszterelnök nézett ki a vászon túloldaláról, Orbán már el is tűnt. A fekete vászon olyan sűrű szövésű volt, hogy esély sem volt megszólítani vagy akár egy kérdést odakiáltani. 

Aztán elérkezett a beszédek ideje, és a tér vége két részre szakadt. A kormánypárti tömeg mögött felsorakozott az ellenzéki tábor, néhány perc alatt kialakult az a sajátos „frontvonal” Hódmezővásárhely szívében, ami az ilyen események velejárója. Így ezt a területet választottam, de alig pár méterre tőlem feltűnt Havasi Bertalan is, Orbán Viktor miniszterelnök egykori sajtófőnöke. Tőle tíz méterre zúgott az „Orbán, takarodj!”, amelyet a túloldal szinte azonnal ellensúlyozott: „Orbán, géniusz!”

Amikor vége lett a beszédeknek, Havasi Bertalan arra a felvetésemre, hogy alig tíz méterre tőle skandálták a „Mocskos Fidesz!” jelszót, úgy reagált: a hangzavar miatt még a beszéd minden részletét sem hallotta tisztán. Mint mondta, az ilyen kampányesemények velejárója a zaj és a felfokozott hangulat, különösen ott, ahol a két tábor szinte egymás mellett áll. Szerinte ugyanakkor ez némileg torzítja is a képet: 

„mi most épp a frontvonalban állunk” – fogalmazott, utalva arra, hogy innen minden sokkal élesebbnek és hangosabbnak tűnik, mint a tömeg többi részén.

Elmondta, hogy amikor csak ideje engedi, személyesen is ellátogat az országjárás állomásaira. Egyrészt szakmai kíváncsiságból figyeli, hogyan működik egy-egy rendezvény, másrészt azért is, hogy élőben lássa annak a munkának az eredményét, amelynek háttér-előkészítésében ő is részt vesz. 

A választási esélyeket illetően magabiztosan fogalmazott: úgy látja, a kormánypártok végül győzni fognak. Szerinte a kampány hangzavara és az erős jelenlét az ellenzéki oldalon nem feltétlenül tükrözi a valós erőviszonyokat. Úgy véli, a „csendes többség” dönt majd – azok, akik nem feltétlenül a leghangosabbak a téren, de a szavazófülkében ott lesznek.

(Borítókép: Orbán Viktor Hódmezővásárhelyen 2026. március 22-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)