Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a köztársasági elnökkel történt szerdai találkozója után, a Sándor-palota előtt újságírói kérdésre válaszolva elmondta: arról is egyeztettek, hogy nem lenne-e érdemes „egy kicsit megerősített elnöki hatáskörrel módosítani az Alaptörvényt”, valamint közvetlen elnökválasztást tartani. Leendő miniszterelnökként örülne, ha még inkább tudnák korlátozni „fékekkel és ellensúlyokkal” a mindenkori miniszterelnök hatáskörét, hogy „ne történhessen meg az, ami megtörtént az utóbbi 16 évben”.
Kijelentette:
A magyar elnök Európa egyik leggyengébb hatáskörrel rendelkező köztársasági elnöke.
Tovább gyengítették a hatáskörét azzal, hogy sok tekintetben nem tud előzetes normakontrollal az Alkotmánybírósághoz fordulni. Szakmai és társadalmi egyeztetést szeretnének tartani arról, hogy a következő köztársasági elnököt
- a jelenlegi rendszerben
- vagy esetleg egy új rendszerben lenne-e érdemes megválasztani.
Szeretnének konszenzusra törekedni, és olyan személyt jelölni, aki megtestesíti a magyar nemzet egységét, mint Göncz Árpád, Mádl Ferenc vagy Sólyom László.
Nemzetközi összehasonlításban
Az Alaptörvény megfogalmazása szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A tisztséget bármely, 35. életévét betöltött magyar állampolgár elláthatja, akit az Országgyűlés választ meg öt évre. Ugyanazt a személyt, hasonlóan a kormányfői ciklusok tervezett korlátozásához, legfeljebb egyszer lehet újraválasztani.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar államfőnél vannak nagyobb hatalommal felruházott elnökök. Az Egyesült Államok elnöke például egy személyben testesíti meg a törvényhozó hatalomtól elkülönült végrehajtó hatalmat.
Jelentős politikai hatalom koncentrálódik a francia és az orosz elnök kezében, ahogy kiterjedt jogköre van a lengyel és a román államfőnek is. A magyar alkotmányos megoldáshoz leginkább a cseh és a német szabályozás hasonlít, ahol az elnököt szintén nem közvetlenül a nép, hanem a parlament választja.
Jelenlegi mozgástér
Ami a hazai szabályozást illeti, az államfőnek már a parlamenti választások után szerepe van az Országgyűlés és a kormány megalakulásában, hiszen a választást követő harminc napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, majd javaslatot tesz a parlamentnek a miniszterelnök személyére, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket.
Az elnök törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. De egyáltalán nem automatikus ez a jogköre. A két legfontosabb jogosítványa a politikai és az alkotmányossági vétó, és ezekkel az eszközökkel, ha korlátozott mértékben is, de befolyásolni tudja a törvényhozás menetét:
- ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
- ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).
Alkotmányossági vétóval viszonylag ritkán élnek az államfők. Sólyom László 17-szer, Mádl Ferenc 14-szer, Göncz Árpád és Áder János egyaránt 8-szor, Novák Katalin 2-szer, míg Schmitt Pál és Sulyok Tamás egyszer sem fordult az Alkotmánybírósághoz.
A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Ennek keretében a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét, kinevezi és felmenti a Magyar Honvédség parancsnokát, a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz. Arra a kérdésre, meddig terjed az államfő főparancsnoki jogköre, az Alkotmánybíróság 1991-ben hozott határozatában elvi éllel leszögezte:
A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője.
Az államfő mindezeken túl külkapcsolataiban képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, de nemzetközi szerződéseket is köt. Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, kinevezi a minisztereket és az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Költségvetési Tanács elnökét, a hivatásos bírákat, az egyetemi tanárokat, megbízza az egyetemi rektorokat, előlépteti a tábornokokat.
A köztársasági elnök személyének sérthetetlensége miatt nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben. Az úgynevezett politika felelőtlenségből következik, hogy számos döntése – így a kinevezési jogkör gyakorlása, az állami kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés vagy az állampolgársági határozat – miniszteri ellenjegyzéshez kötött. De ő dönt az önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter előterjesztésére városi cím adományozásáról, község alakításáról, egyesítéséről, illetőleg város és község elnevezéséről is.Az államfő legutóbb Kiskunlacházának és Nyírbogátnak adományozott városi címet.
Bővítési lehetőségek
A köztársasági elnök jogkörének bővítése általában az államfői hatalom súlyának növelését célozza a kormányzati hatalommal szemben. Összeszedtünk néhány területet, ahol elképzelhető a jogkörbővítés:
- Vétó: a politikai vétó bővítését jelentené a halasztó hatályú vétó bevezetése, amely esetén a törvényt már csak minősített többséggel (kétharmaddal, négyötöddel) fogadhatná el újra a parlament, korlátozva ezzel a kormányzati többség mozgásterét.
- Kinevezés: a kormányzati javaslattételi jog szűkítésével párhuzamosan bővíthető a kinevezési jogkör, illetve lehetőséget kapna a kinevezés megtagadására, ami növelné a befolyását a kulcsfontosságú tisztségek betöltésében.
- Feloszlatás: a jogkör bővítése lehetővé tenné az Országgyűlés feloszlatását a kormány működésképtelensége vagy a társadalmi bizalom elvesztése esetén, ami jelentősen erősítené a politikai válságok megoldásában betöltött szerepét.
- Népszavazás: közvetlen jogot kapna országos népszavazás kezdeményezésére kiemelt kérdésekben, kikerülve ezzel a parlamenti döntéshozatalt, ezzel közvetlen kapcsolatot teremtve a választópolgárokkal.
- Ellenőrzés: jogot kapna arra, hogy részt vegyen a kormányüléseken, és bizonyos témákat napirendre vetessen, ami növelné a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzést.
Közvetlen elnökválasztás
Az alkotmányjogászok körében – legalábbis a jelenlegi parlamentáris rendszerben – viszonylag kicsi a támogatottsága a közvetlen államfőválasztásnak. Az uralkodó álláspont szerint ugyanis a köztársasági elnök relatíve szűk jogköre és a közvetlen államfőválasztás adta erős legitimáció között feszültség keletkezne.
A 2024 szeptemberében elhunyt Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász szerint a közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Mint megjegyezte: a végrehajtó hatalomban senkit nem választanak meg közvetlenül, sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem másokat. A köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett. A helyzet fonákságára példaként említette:
A közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt megvétózok, mert engem közvetlenül választottak. Holott ezt a hatáskört kivételesen – az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban –, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak, holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga. A sor még hosszan folytatható lenne.
Petrétei Józsefjogászprofesszor, aki 2004 és 2006 között igazságügyi, 2006–2007-ben pedig igazságügyi és rendészeti miniszter volt az első, illetve második Gyurcsány-kormányban, annak a véleményének adott hangot, hogy a közvetlen államfőválasztás lényegében pártok közötti választást jelentene.
A nép általi direkt választás a politikai pártokat országos választási harcra kényszerítené, ami szükségszerűen a politikai konfliktusok, viták és összeütközések minden megengedett eszközzel és módon történő megvívását eredményezné.
Petrétei szerint a pártoknak a közvetlen választásra olyan jelölteket kellene állítaniuk, akik személyiségük és meggyőző erejük folytán képesek éles választási küzdelem megvívására, ami ismét csak a hivatásos (párt)politikusoknak kedvezne. A pécsi alkotmányjogász szerint az is kérdés, hogy a kemény választási harc után a többség által megválasztott államfő képes volna-e azt a visszafogott politikusi szerepet ellátni, amely az Alaptörvény által kialakított tisztségéből következik. Nem okozna-e neki elégedetlenséget, illetve frusztrációt azoknak a feladat- és hatásköröknek a gyakorlása, amelyek a köztársasági elnök számára jelenleg adottak.
(Borítókép: Magyar Péter és Sulyok Tamás a Sándor-palotában 2026. április 15-én. Fotó: Dr. Sulyok Tamás / Facebook)
Olvasd tovább itt: index.hu
