A 2026-os választás földcsuszamlásszerű fordulatot hozott: a Tisza Párt kétharmados győzelme véget vetett a Fidesz tizenhat éves kormányzásának, és új politikai korszak lehetőségét nyitotta meg. A Fideszt sokkolta a súlyos vereség, miközben Orbán Viktor folytatná ellenzékben, ugyanakkor a hatalom elvesztése belső feszültségeket hozhat felszínre, és idővel kihívók is megjelenhetnek a párton belül. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
Az április 12-i választási eredményekről és azok következményeiről kérdeztük a Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort. Arról is beszélt, mi várható Magyar Pétertől és a Tisza Párttól, milyen helyzetbe került a Fidesz és Orbán Viktor, illetve mit mutatnak a győztes politikus első sajtótájékoztatói és interjúi.
Egy rendszer vége, egy másik kezdete?
„A 2026-os országgyűlési választások keresztülhúzták Orbán Viktor hosszú távú elképzelését, mely szerint a Fidesz és a nemzeti erők akár több évtizeden át Magyarország élén maradhatnak. A szemük előtt a dualizmus és a Horthy-korszak időszaka lebegett, amikor a politikai rendszer kormánypártjai – olykor más-más elnevezéssel – két-három évtizeden át hatalmon tudtak maradni” – mondta Nagy Attila Tibor, aki hozzátette, a tizenhat évnyi kormányzás így is hosszú időszaknak számít versengő többpártrendszeri körülmények között, Orbán Viktorék ezt az időszakot a NER politikai rendszerének kiépítésére és megszilárdítására fordították.
Április 12-én azonban a szavazók többsége nem támogatta, hogy két évtizeden át vagy akár még hosszabb ideig maradjanak kormányon és irányítsák Magyarországot. Az Orbán-kormánnyal szembeni elégedetlenséget a Tisza Pártnak nagy győzelemmé sikerült alakítania.
Az elemző felidézte, hogy a 2010-es országgyűlési választások leváltották a liberális magyar demokrácia politikai rendszerét. Az addigi rendszertámogató pártok kihullottak, jelentéktelenné váltak (SZDSZ), vagy erősen meggyengülve kerültek az Országgyűlésbe (MSZP). A Fidesz–KDNP, a Jobbik és az LMP rendszertagadó pártok voltak, közülük a Fidesz kapta meg a kormányzás lehetőségét.
A mostani és a 2010-es választások karakterükben hasonlítanak egymásra, mert a győztesek – akkor a Fidesz, most a Tisza Párt – földcsuszamlásszerű, kétharmados győzelmet arattak. A hasonlóság abban is megmutatkozik, hogy új politikai rendszer kiépítésére nyílt lehetőség. 2010 nyarától a Fidesz kiépítette a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alkotmányjogi-politikai kereteit, amely bevallottan illiberális államot hozott létre, ahol a szabadságjogok egyéni hangsúlyozása helyett a szabadság kollektivista felfogása érvényesült, miközben a kormányt és a kormánytöbbséget korlátozó fékek és ellensúlyok leépültek.
Nagy Attila Tibor szerint az április 12-i országgyűlési választás nemcsak a kormányzás átvételére teremt lehetőséget Magyar Péterék számára, hanem – amennyiben a végleges eredmények is megerősítik a Tisza kétharmados többségét – új politikai rendszer megteremtésére is. Ennélfogva a 2026-os választások jelentősége kiemelkedik az 1990 óta lezajlott országgyűlési választások közül.
A 2010-es országgyűlési választás rendszerváltó jellegű volt, a 2014-es, 2018-as és 2022-es választások pedig megerősítették a NER-t. A 2026-os választások viszont véget vetettek az Orbán-rendszer további uralmának; az Magyar Péter kormányzása során derül ki, hogy a NER politikai rendszerét valóban új rendszer váltja-e fel.
Kétharmadból kétharmad
A Fidesz súlyos választási vereséget szenvedett az április 12-i választáson. Az elemző szerint önmagában nem is az a szembeötlő, hogy a szavazatok száma alacsony (jelenleg 2,3 millió), hiszen ez némileg még meg is haladja a 2014-es eredményt, amikor a Fidesz a mandátumok kétharmadát szerezte meg. Inkább az, hogy mennyivel maradt le, a Tisza Párt ugyanis ennél jóval több szavazatot kapott, a jelenlegi állás szerint több mint 3,1 milliót, és a 106 egyéni mandátum jelentős részét is elnyerte. Alapvetően ennek, valamint a győzteskompenzációnak köszönhető, hogy a Tisza kétharmados többséget szerzett, miközben a Fidesz 135 mandátuma 55-56-ra olvadt.
A Fidesz választási vereségének fő oka a gyenge kormányzati teljesítmény, amelyet Magyar Péter ügyesen a kormány ellen fordított. Három éve nincs érdemi gazdasági növekedés, a lakosságot megviselte a 2023-ban tomboló infláció, az állami beruházások 2022-es és 2023-as leállítása, valamint a gazdaságpolitika általában és a kedvező KATA-adózás drasztikus szigorítása is sok vállalkozót fordított a Fidesz-kormány ellen, és terelt át a 2024-ben megjelent, Magyar Péter által vezetett Tiszához
– fejtette ki Nagy Attila Tibor.
Úgy véli, a lakossági elégedetlenséget tovább erősítette az állami szolgáltatások – a vasúti közlekedés, az egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális szféra – állapota, valamint egyes NER-nagyvállalkozók luxuséletvitele. Ezt az elégedetlenséget Magyar Péter minden más ellenzéki politikusnál hatékonyabban tudta a Fidesz ellen fordítani.
A balliberális ellenzéki szavazók már régóta vágytak Orbán Viktor bukására, ám önmagukban nem lettek volna elegendőek a kormányfő megbuktatásához. Ehhez az is kellett, hogy – a Mi Hazánkot leszámítva – az ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó része a Tiszára voksoljon. Emellett a Fideszre mintegy 600 ezren kevesebben szavaztak, mint négy éve, miközben a részvételi arány rekordot döntött.
Két év feszültsége tört felszínre
Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédéből, valamint a hétfői, háromórás sajtótájékoztatójából kiderült, nagy változások jöhetnek az új Országgyűlés megalakulása után, bár a részletek egyelőre nem ismertek.
Nagy Attila Tibor szerint nincs kétség afelől, hogy amennyiben a választások végleges eredménye is megerősíti a Tisza Párt kétharmados többségét, azt ki is használják – mindenekelőtt az új kormánnyal szemben álló, Fidesz-közeli közjogi méltóságok (köztársasági elnök, legfőbb ügyész, az ÁSZ elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai) leváltására.
Az Európa-politikában is fordulat várható: az új kormány együttműködőbb lehet az Európai Bizottsággal, és Ukrajnával szemben is a jelenleginél engedékenyebb álláspontot képviselhet. A határon túli magyarok helyzetét az új vezetés is fontosnak tartja, ugyanakkor itt is elképzelhető hangsúlyeltolódás. A kampányban sokszor emlegetett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt felállítják, Magyarország pedig csatlakozhat az Európai Ügyészséghez.
Az elemző szerint Magyar Péter szerda reggeli, a Kossuth Rádiónak és az M1-nek adott interjúi pontosan megmutatták, milyen feszültség gyűlt fel az elmúlt két évben a Tisza Párt és a közmédia között.
A közmédia kezdettől fogva ellenséges volt Magyar Péterrel és a Tisza Párttal szemben. Még a híradókban is sokszor negatív színben tüntették fel a Tisza Párt politikusait. Nyilatkozataik és tetteik kedvezőtlen kontextusban jelentek meg, míg a kormánypárti szakértők és politikusok – köztük Orbán Viktor – akadálytalanul elmondhatták a Tisza Pártról a negatív véleményüket. A Tisza nem maradt adós. Hírhamisítással és propaganda terjesztésével vádolta a közmédiát, Magyar Péter pedig a közmédiában is kifejtette, hogy kormányra kerülésük esetén felfüggesztenék a hírszolgáltatást.
Nagy Attila Tibor hozzátette: érezhetően ellenséges volt a viszony Magyar Péter Kossuth rádiós és M1-es interjúja alatt. A kérdező riporterek és a választásokon győztes Tisza Párt elnöke még abban sem értettek egyet, hogy a politikus kapott-e meghívást a közmédia műsoraiba.
Magyar Péter általában nehezen viseli, ha belekérdeznek a gondolatmenetébe, és amikor ez szerda reggel megtörtént, a politikus visszatámadt. A Kossuth Rádió és az M1 műsorvezetői Magyar Péter ellenfelének pozíciójába kerültek, és kikerültek a szokványos kérdezői szerepből. A közmédia műsorvezetőinek magatartásának hitelességével ugyanakkor gond van, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben korántsem voltak ilyen kemények és határozottak az elmúlt tizenhat évben, mint most Magyar Péterrel. Utóbbi felvette a kesztyűt, konfrontatív volt, és vállalta a konfliktust. Ezt a fajta magatartást a szavazói vélhetően el is várták tőle, hiszen számukra a közmédia a most távozó Orbán-rendszer része, így aligha okozott meglepetést Magyar Péter viselkedése. Ráadásul önazonos, mert az elmúlt két évben is lesújtó véleménnyel volt a közmédiáról, és most is ezt hangoztatta az interjúiban.
Az elemző úgy véli, a szerda reggeli két interjú után kevés kétség maradt afelől, hogy Magyar Péter miniszterelnökké választása után a közmédiában politikai tisztogatás kezdődhet: lecserélhetik az eddigi vezetőket, és megszűnhet a közszolgálati rádió és televízió Fidesz-pártisága.
Orbán Viktor nem hátrál, de vajon lesz fideszes kihívója?
„A Fidesz híveit és politikusait sokkolta a súlyos választási vereség, még vasárnap este hét órakor is győzelemre számítottak” – mondta Nagy Attila Tibor. Orbán Viktor azonban nem bénult le, nem mondott le a pártelnöki tisztségéről, sőt már hétfő délután bejelentette, hogy megkezdi a párt és a politikai közösség újraszervezését.
A kormányfői hatalomból ugyan távozik, de a pártelnöki tisztségét – legalábbis egyelőre – nem kívánja feladni.
Az elemző kiemelte, Ferencz Orsolya őszinte szembenézésre és a nepotizmus felszámolására szólította fel a pártját, Orbán Viktor azonban nyilvánosan nem ismerte el hibáit, és nem vállalta a felelősséget a választási vereségért.
Számos fideszes képviselő kiesik az Országgyűlésből, a kormányzati hatalom elvesztése pedig azzal is jár, hogy az állami pénzek, juttatások és hirdetések elapadása komoly kihívás elé állítja a Fidesz-közeli elemzőintézeteket, valamint a sajtót és a médiát, így a Megafont is. Vélhetően jelentős karcsúsításra, de legalábbis átszervezésre kerül sor. Egy ilyen visszaesés esetén a pártvezető lemondása sem lenne meglepő, és az sem, ha a pártvezetésben és a párt testületeiben felerősödnének a hangok Orbán Viktor leváltása érdekében – csakhogy ehhez szükség lenne egy párton belüli alternatívára, aki képes meggyőzni a párt főbb politikusait és támogatóit arról, hogy legkésőbb a négy év múlva esedékes országgyűlési választásokon vissza tudná juttatni a Fideszt a hatalomba.
Nagy Attila Tibor rámutatott, Orbán Viktor mindig is ügyelt arra, hogy tartósan ne emelkedjen ki veszélyes rivális a párton belül, és jelenleg nem látszik olyan fideszes politikus, aki a pártelnök helyébe tudna lépni. Az elemző úgy fogalmazott: „A vereség sokkja még friss, ám idővel megjelenhetnek olyan szereplők, akik vezetőváltást szeretnének a Fidesz élén.”
A Leporolt akták – Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
