Szondi Vanda június 18-i kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy a kormány átfogóan felülvizsgálta a rendvédelmi szervek működését. A belügyminiszter javaslata alapján olyan új struktúrát alakítanának ki, amely költséghatékonyabb, megszünteti a párhuzamosságokat, ugyanakkor megőrzi a speciális szakmai képességeket.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) önálló rendvédelmi szervként megszűnik, ugyanakkor az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt, változatlan névvel új szervezet jön létre.
Operatív, titkosszolgálati feladatok
A TEK 2010. szeptember 1-jén alakult meg. Ezen a napon adta át Pintér Sándor belügyminiszter az alapító okiratot a szervezet főigazgatójának, Hajdu Jánosnak. A TEK igen széles jogkört kapott, így feladatai közé tartozott:
- a terrorcselekmények felderítése és megszakítása,
- az emberrablások kezelése,
- a gépeltérítések és egyéb hasonló súlyos bűncselekmények elhárítása,
- a fegyveres vagy különösen veszélyes bűnelkövetők elfogása,
- az ország terrorfenyegetettségének elemzése,
- a terrorizmus elleni fellépés koordinálása,
- a miniszterelnök és a köztársasági elnök személyvédelme.
A TEK létrehozása a második Orbán-kormány egyik korai rendészeti intézkedése volt, amit ellenzéki oldalról szinte folyamatosan kritikák érték. A szokatlanul széles jogkör mellett szóvá tették, hogy titkos megfigyelésekre és adatgyűjtésekre is feljogosították, és hogy a szervezet vezetője korábban Orbán Viktor személyi védelmében dolgozott. A TEK országos illetékességet kapott, és fokozatosan kiépítette speciális műveleti egységeit. Létszáma az idők folyamán elérte az 1300 főt, akik közül csaknem ezren hivatásos szolgálati jogviszonyban szolgáltak. Ezenkívül voltak még olyan, nyilvánosságra nem hozható létszámban és pozícióban alkalmazott személyek is, akik az operatív, titkosszolgálati feladatokban vettek részt.
A TEK fenntartására az állam évről évre mélyen a zsebébe nyúlt.
A 2025-ös költségvetés például eredetileg 27 milliárd forintot irányzott elő a működésére, amit 2025 őszén a kormány további 4,48 milliárddal fejelt meg. Így tavaly a rendelkezésre álló forrás már 31,5 milliárdot tett ki. De máskor is kaptak plusz pénzt: 2019-ben több mint ötmilliárdot képességfejlesztésre és eszközbeszerzésre.
Robbantás, túszejtés, hazugságvizsgálat
Bár a TEK műveleteinek jelentős része nem volt nyilvános, néhány akciójuk mégis országos, illetve nemzetközi figyelmet is kapott.
Az egyik leglátványosabb akciót a 2016. szeptember 24-én, a budapesti Teréz körúti robbantás után folytatták le. A TEK és más rendvédelmi szervek nagyszabású hajtóvadászatot indítottak, amelynek végén, október 19-én, Keszthelyen a TEK kommandósai elfogták a robbantót, akit aztán 2019-ben jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Az elmúlt másfél évtized sok száz bevetése ellenére hosszú ideig egyetlen emberüket sem vesztették el.
2023. szeptember 20-án azonban, amikor egy esztergomi épületben felrobbantotta magát a gyanúsított, az akcióban egyik munkatársuk is meghalt.
Idén is több műveletük került az újságok címlapjára. Április 25-én, a budapesti Kelenföldön egy fegyveres férfi barikádozta el magát, és ejtette túszul a barátnőjét. A TEK túsztárgyalójával folytatott egyórás telefonos párbeszéd után az elkövető előbb szabadon engedte a nőt, majd elhagyta a lakást, amikor a TEK műveleti egysége elfogta.
Nagy vihart kavart az a törvénymódosítás is, amely 2026. január 1-től lehetővé tette a TEK főigazgatójának, hogy állományba vétel előtt a jelentkezőkkel szemben poligráfos vizsgálatot rendelhessen el. Sőt, ugyanezen törvény alapján minden TEK-esnek nyilatkoznia kellett arról, hogy titoksértés gyanúja esetén aláveti-e magát hazugságvizsgálatnak. Aki nem nyilatkozott vagy nemleges nyilatkozatot tett, automatikusan elvesztette szolgálati státuszát és munkahelyét.
Műveleti tevékenység és személyvédelem
A kormány első intézkedései között menesztette a TEK vezetőjét. Magyar Péter miniszterelnök május 27-i hatállyal mentette fel tisztségéből Hajdu János rendőr altábornagyot, a szervezet főigazgatóját, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát Pósfai Gábor belügyminiszter június 15-i hatállyal szüntette meg.
Ami a szervezet jövőjét illeti, Mecser Tamás dandártábornok, az országos rendőrfőkapitányi kinevezése előtti, június 17-i parlamenti bizottsági meghallgatásán, amelyen egyébként hét igen szavazattal és egy tartózkodás mellett támogatták a kinevezését, igen óvatosan fogalmazott a TEK-re vonatkozó képviselői kérdésre. Mint elmondta:
A szervezet jövőjéről és feladatairól még folynak az egyeztetések.
A másnapi kormányszóvivői tájékoztatón Szondi Vanda annyit árult el, hogy az új TEK feladata lesz a műveleti tevékenység és a személyvédelem, míg az önállóvá váló Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozási és felderítési feladatokat látja el. A Készenléti Rendőrséghez kerül az objektumvédelem, a tűzszerészeti tevékenység és a nem speciális bevetések végrehajtása. A változások az Országgyűlési Őrséget is érintik, ami mai formájában megszűnik. A kormány hangsúlyozta, hogy az átalakítások nem járnak bércsökkentéssel az érintett állomány számára. A tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátják, a változások pedig várhatóan szeptember elején léphetnek hatályba.
Olvasd tovább itt: index.hu
