A számítások szerint ahhoz, hogy Magyarország bevezethesse az eurót, a hiányt legalább 3,1 százalékponttal kellene csökkenteni. Ezen kívül az egészségügyi költségekhez további 2 százaléknyi GDP-forrást kellene találni, és a NATO-célok részleges teljesítéséhez újabb 1,5 százalékpontos elmozdulásra lenne szükség. Ez összesen a GDP körülbelül 6,6 százalékának megfelelő mozgásteret jelentene – emeli ki a Világgazdaság. A kérdés az, honnan lehetne előteremteni ezt az összeget a megszorítások elkerülésével.
Az egyik lehetséges forrás a már csökkenő államadósság finanszírozási költségei. Ha a piac komolyan veszi az euróbevezetés célját, az csökkentheti a magyar állampapírok kockázati felárát, így alacsonyabb kamatkiadásokhoz vezethet. Az Európai Központi Bank szerint a kamatkiadások tavaly közel 1 százalékkal csökkentek a GDP-hez képest. Amennyiben Magyarország hosszú távon olyan finanszírozási feltételeket érne el, mint Ausztria, akár 3,2 százalékpontos megtakarítás is elképzelhető, ugyanakkor a lengyel szint elérése reálisabb alternatívát jelenthet, ami 1,3 százalékponttal csökkenthetné a költségeket.
Egy másik lehetőség a gyors gazdasági növekedés, amely lehetővé tenné, hogy az állam bizonyos kiadásokat, például egészségügyi vagy védelmi költségeket, növeljen anélkül, hogy más területeken jelentősen csökkentenie kellene a forrásokat. Az infláció pedig növelheti az állami adóbevételeket, viszont sok közgazdász ezt rejtett megszorításként értékeli, mivel csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
A következő évek fogják megmutatni, hogy a gazdaság képes lesz-e a szükséges ütemben növekedni, hogy ezen célok egyidejűleg teljesüljenek. Kármán András, a Bloomberg által idézett szakértő, csupán 1,6-2 százalékos növekedést jósol 2026-ra, ami nem tűnik gyors megoldásnak. A Pénzügyminisztérium októberre ígéri a 2027-es költségvetési tervezetet, de a készülő pótköltségvetés már most is sokat elárulhat arról, hogyan kívánja a kormány összehangolni az ambiciózus célokat a költségvetési realitásokkal.
Forrás mandiner.hu
