Újbuda képviselő-testülete a csütörtöki rendkívüli ülésén rábólintott a Biggeorge és a Forestay ingatlanfejlesztőkkel megtárgyalt településrendezési szerződésekre.
A döntés értelmében a Forestay a Feneketlen-tó mellé, az egykori MSZP-székház helyére építhet fel egy körülbelül 140 lakásos társasházat – azokkal a feltételekkel, amelyeket az önkormányzattal és a szomszédos telkek lakóival alkudott ki.
A telket a párt még 2024-ben adta el; arról, hogy az MSZP mire fordította a bevételt, korábban írtunk.
Fotó: Google Maps
A másik szerződés a Biggeorge Property három, Kelenföld Duna-part felőli oldalán megvalósuló lakóparképítésére vonatkozik. Ezek beépíthetőségi szabályait az önkormányzat korábban szigorította, de az egyiknél hiba csúszott a folyamatba, így most egy mind a három projektre vonatkozó, kompromisszumos megegyezés született. Ennek részeként a Biggeorge 500 millió forinttal száll be a kerületi Duna-parti sétány kialakításába, és lakásonként 800 ezer forint hozzájárulást fizet a kerületi önkormányzatnak.
Táblákkal vonultak fel a lakók
A Telex beszámolója szerint az önkormányzat kis létszámú, de heves lakossági tiltakozás mellett hozta meg a döntést. Az ülés előtt néhány tucatnyi lakos „Újbuda megtelt” és „Stop betonlobbi” feliratú táblákkal tüntetett a szerződések megkötése ellen.
A tiltakozók az ülésen is részt vettek, ahol többen szót kaptak, és elmondták, miért nem tartanák helyesnek a megállapodásokat.
A javaslatokat László Imre polgármester baloldali többsége támogatta; a fideszes képviselők, a korábban fideszes, ma független Junghausz Rajmund és részben a kutyapártos képviselők nem.
A fideszesek azt kritizálták, hogy a baloldali vezetés korábban éppen „Újbuda megtelt” jelszóval kampányolt, most pedig hozzájárul a beruházáshoz. Erre Erhardt Attila alpolgármester többször azzal válaszolt, hogy a rendkívül megengedő építési szabályokat még a kerület korábbi fideszes vezetése alkotta meg, az új vezetés pedig csak szigorított rajtuk.
Az eredetileg napirenden szereplő, vitákat kiváltó Karinthy utcai beruházásról végül nem szavaztak: azt Naszádos Zsófia helyi képviselő javaslatára levették a napirendről, mert szeretnének tovább egyeztetni a beruházóval és a környéken élőkkel. Erről a telektömbről az önkormányzat korábban változtatási tilalmat rendelt el.
Emeletről emeletre engedtek
A telket 2024-ben vásárolta meg a Forestay – egy magántulajdonban álló ingatlanfejlesztő cég –, majd nyílt tervpályázatot hirdetett a hasznosítására. A nyertes elképzelés lebontaná, majd szinte változatlan formában újjáépítené az 1970-es évek óta ott álló épületet, és mögé új lakóegységeket húzna.
A beruházás egyik legérzékenyebb pontja a kilátás volt: az új házak kitakarhatják a szomszédos, Gellért-hegy oldalában álló lakások különleges, Feneketlen-tóra néző panorámáját. A fejlesztő ezért hosszan egyeztetett az érintett házak lakóival, akikkel végül írásos megegyezést kötött arról, hogy az eredeti terveknél alacsonyabb épületek készülnek.
Németh Péter, a Forestay ügyvezető-tulajdonosa szerint a mai szabályok alapján akár kilencemeletes épületeket is emelhetnének, és 200–300 lakást is kialakíthatnának – ehelyett ötemeletes házakat és 140 lakást terveznek. A telek mögötti házak lakóival több körben egyeztettek, és az érintett lakásokból fényképes felméréseket is készítettek.
Az egyeztetések során az észrevételek beépítésével levettünk a tervezett épületből egy emeletet, aztán két emeletet, aztán három emeletet
– idézte fel az ügyvezető, hozzátéve, hogy elsődleges tervezési szempont nem a beépítési lehetőségek maximalizálása, hanem a környezethez való illeszkedés és az előírtnál is nagyobb zöldfelület volt.
A most megszavazott szerződéssel az önkormányzat 50-ről 40 százalékra csökkentette a telek beépíthetőségét, és 30 százalékra emelte a kötelező zöldfelület arányát. Az épület legmagasabb pontját 26,95 méterben határozták meg, ami alacsonyabb a korábbi terveknél. A fejlesztő emellett lakásonként egymillió forint településfejlesztési hozzájárulást fizet a kerületnek.
Egy félmillió darabos üvegmozaik sorsa a tét
A bontás körül külön vita alakult ki. A környékbeliek egy része szerint jobb megoldás lenne megtartani a mostani épületet, különös tekintettel a benne található egyedi belső kerámiaburkolatra és üvegmozaikra. Egy nevét elhallgató lakó a Telexnek felvetette azt is, hogy a jellegzetes középületet műemléki védelem alá kellene helyezni, amivel a bontás megelőzhető lenne – az épületnek azonban jelenleg nincs ilyen védettsége.
A fejlesztő szerint a bontásra és újjáépítésre ítélt épületről értékleltárt készítettek, és a különleges üvegmozaikot mindenképpen megőrzik.
Ez műszakilag összetett feladat, mert félmillió elemből áll, de fogunk rá találni megoldást
– mondta Németh Péter. Elmondása szerint egy múzeum már jelentkezett a mozaikért, de az is elképzelhető, hogy visszahelyezik az újjáépített épületbe.
A hétéves szabály, amivel nem lehet trükközni
Az ügy jogi hátterét egy sajátos szabály bonyolítja. Az önkormányzat elvileg bármikor csökkentheti egy telek beépíthetőségét, a tulajdonosra nézve hátrányos módosítást azonban az építési jog megszerzésétől számított hét éven belül csak úgy vezethet be, ha kártalanítást fizet érte. Ennél a teleknél ez az időszak még nem járt le, a kártalanítás pedig akár többmilliárd forintos tétel is lehetne.
A tiltakozók a telekre változtatási tilalom elrendelését követelték, amivel az önkormányzat elhúzhatná az időt a hét év lejártáig. Erhardt Attila alpolgármester szerint azonban ez az eszköz itt nem működik: a hatályos törvények szerint 2027. június 30-ig minden önkormányzatnak új településtervet kell készítenie, amelynek elfogadásával – az önkormányzat jogértelmezése szerint – a változtatási tilalom hatályát vesztené. Emiatt döntöttek úgy, hogy inkább kompromisszumra törekednek.
Naszádos Zsófia, aki a vagyongazdálkodási és kerületfejlesztési bizottság elnökeként foglalkozott az üggyel, úgy fogalmazott: ezzel a beruházóval sikerült „a lehető legelőnyösebb kompromisszumot” elérni, ami a telek közvetlen közelében élőknek és az önkormányzatnak is előnyös. Elmondása szerint a tiltakozók elsősorban nem a szerződés tartalmát, hanem magát a lakópark megépítését ellenzik – amit viszont az önkormányzat nem tud megakadályozni.
A képviselő-testület a Biggeorge Propertyvel kötendő szerződést is megszavazta. A cég a kerület három pontján építkezik, köztük egy lakótelep méretű komplexumot húz fel a Budafoki úton. E telkek beépíthetőségét az önkormányzat 2025-ben csökkentette, ám az egyik ingatlannál ez a hétéves határidőn belül történt, így a fejlesztő jelentős kártérítést kérhetett volna. A most kötött, mindhárom projektet egybevevő megállapodás részeként a Biggeorge lakásonként 800 ezer forint hozzájárulást fizet, és további 500 millió forinttal száll be a Duna-parti sétány kialakításába.
A cikkben szereplő állítások – köztük a beruházó nyilatkozatai és a lakók kifogásai – a Telex beszámolóján alapulnak, egyes érintettek a nevük elhallgatását kérték. A projekt végleges paraméterei az építési engedélyezési eljárás során változhatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
