Mint ismeretes, nyolc hónapja a településvédelmi törvény lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy jogi eszközökkel korlátozzák a településükre vagy annak egyes részeire való beköltözést. Ennek érdekében a helyi önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, feltételekhez köthetik a lakcímbejelentést, sőt betelepülési hozzájárulást is kivethetnek az ingatlanvásárlókra.
Átalakult a településszerkezet
Az új szabályozást az Alaptörvény tizenötödik módosítása alapozta meg, amely alkotmányos védelem alá helyezte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. Az XXVII. cikk (1) bekezdése 2025. április 14-e óta így szól:
Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint a törvénnyel lehetőséget kívántak teremteni a polgármestereknek és a képviselő-testületeknek a beavatkozásra. „Akik úgy érzik, hogy számukra már fenyegetés a tömeges betelepülés, amely a település önazonossága, identitása, társadalmi szerkezete, vagy éppen az ott élő népcsoportok kultúrája szempontjából veszélyt jelent, tudjanak az eddigieknél hatékonyabb segítséget nyújtani” – fogalmazott a tárcavezető, aki a belföldi bevándorlási egyenleg kapcsán rámutatott arra, hogy az egykor kétmillió lakosságú Budapest 1990 óta 330 ezer főt veszített el. Szerinte a budapesti agglomeráció, a nagyvárosi agglomerációk és a Balaton térsége érzi leginkább azt, hogy a betelepülések következtében teljesen átalakult a településszerkezet, a település már nem hasonlít egykori saját magára, és az ott élők sem érzik magukénak a települést.
Tilalmak és korlátozások
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján az önkormányzat rendeletben írhatja elő a betelepüléssel összefüggő egyedi döntést megelőző személyes meghallgatást. A mérlegelési jogkörét azonban
- az önkormányzati rendeletben megadott szempontok adta kereteken belül kell gyakorolnia,
- az indokolásból ki kell tűnnie a mérlegelés szempontjainak, az annak során figyelembe vett körülményeknek, valamint a mérlegelés okszerűségének.
Az önkormányzatok a következő korlátozó intézkedéseket alkalmazhatják:
- Elővásárlási jog: az ingatlan eladásakor elsőként az önkormányzat élhet elővásárlással, majd a környező ingatlan tulajdonosa vagy helyi lakos vásárolhatja meg az ingatlant.
- Lakcímlétesítés tilalma vagy feltételhez kötése: a betelepülést előzetes feltételhez, vagy a közösség javát szolgáló kötelezettség teljesítéséhez kötheti.
- Betelepülési hozzájárulás: a beköltözést hozzájárulás fizetéséhez kötheti, amelynek szabályait az önkormányzat rendeletben állapítja meg.
A betelepülési korlátozások alól azért több kivétel is van. Így az állami támogatással (csok plusszal vagy falusi csokkal) ingatlant vásárlók szabadon beköltözhetnek bármelyik érintett településre. Ugyancsak nem vonatkozik a tilalom a helyi lakosokra vagy az onnan származókra, az ott tanulókra, állami, önkormányzati és egyházi alkalmazottakra, akik munkavégzés miatt költöznek a településre.
Milliós betelepülési hozzájárulások
A kimutatások szerint az elmúlt két hónapban több mint a duplájára emelkedett a beköltözőket korlátozó önkormányzatok száma. Míg decemberig 108 település hozott helyi rendeletet az önazonosság védelméről, ez a szám március elejére már 228-ra növekedett.
A legaktívabb vármegyének eddig Borsod-Abaúj-Zemplén bizonyult, ahol nem kevesebb mint 45 település (köztük hat város: Cigánd, Felsőzsolca, Mezőkeresztes, Ózd, Sátoraljaújhely, Szendrő) hozott beköltözést korlátozó intézkedéseket. A borsodiakat Heves (26), Nógrád (23) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (22) követi. Az önazonosság védelmének új eszköze legkevésbé a fővárosban és Veszprém vármegyében talált kedvező visszhangra, hiszen Budapesten egyedül a XVI. kerületi önkormányzat, míg Veszprémben csak Vöröstó község hozott helyi rendeletet.
Ami a konkrét intézkedéseket illeti, a legtöbb önkormányzat az elővásárlási jog kikötésével igyekszik elejét venni a nemkívánatos betelepüléseknek. A kisebb helységek a lakcímlétesítését különféle kizáró feltételhez kötik, például nem engedélyezik a beköltözést, ha a betelepülni szándékozó büntetett előéletű, nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal, illetve középfokú szakképesítéssel.
Az önkormányzatok által megállapított betelepülési hozzájárulások széles skálán mozognak. A legmagasabb összegeket a dunántúli települések kérik.
A magyar–osztrák–szlovák hármashatárnál fekvő Rajka önkormányzata másfél millió forintot kér azoktól a betelepülőktől, akik náluk vásárolnak ingatlant. Az ugyancsak Győr-Moson-Sopron vármegyei Győrújbarát is ingatlanonként másfél milliós hozzájárulást határozott meg. Balatonföldvár önkormányzata viszont nem konkrét összegben, hanem az ingatlan vételárának két százalékában állapította meg a hozzájárulás mértékét. A Balaton-parti település ingatlanárai alapján ez az összeg akár több millió forintra is rúghat.
A legtöbb önkormányzat azonban nem kér milliókat. Például a Pest vármegyei Pilis városában a beletelepülőknek fejenként százezer forintot kell fizetniük. A borsodi Abaújkér község szintén százezret kér, Alsógagy ötvenezret. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászladány egyszeri ötvenezer forintos hozzájárulást írt elő.
(Borítókép: Shutterstock)
Olvasd tovább itt: index.hu
