Ma reggel 8 órakor az Országházban nemcsak egy bizottsági ülés kezdődött, hanem elindult az új országgyűlés érdemi munkája is. Az Európai Ügyek Bizottságának meghallgatása volt az első alkalom a 2026-os kormányváltás óta, ahol Orbán Anita külügyminiszter-jelölt és miniszterelnök-helyettes hivatalosan is előterjesztette az új magyar külpolitika alapelveit. A folyosókon tapintható volt a feszültség, hiszen a cél nem más, mint a befagyasztott uniós források hazahozatala és Magyarország nemzetközi elszigeteltségének megszüntetése.
Orbán Anita beszéde mentes volt a korábbi évek ideológiai vitáitól; ezúttal egy pragmatikus stratéga hideg realizmusát érezhettük. Kijelentette, hogy a magyar külpolitika nem lehet többé „bot a küllők között”. Szerinte az elmúlt időszakban a vétópolitika nem a nemzeti érdekek védelméről, hanem politikai színházi előadásokról szólt, ami bizalomvesztéshez és a gazdasági mozgástér beszűküléséhez vezetett.
Sűrű nap vár a parlamentre: kezdetét veszi a miniszterjelöltek meghallgatása. A szombati eskütételt követően hétfő délelőtt megkezdődik a parlamenti munka. Az új Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek meghallgatása nyitja a sort. A bizottsági felépítést már az országgyűlés alakuló ülésén megszavazták, így megválasztották a testületek elnökeit, alelnökeit és tagjait is. A miniszterek kedden tehetik le esküjüket a parlamentben.
Az új irányvonal középpontjában a kiszámíthatóság áll: Magyarország nem fog bólogató Jánosként viselkedni az EU-ban, de nem is zsarolási eszközként használja a szavazati jogát. A jelölt hangsúlyozta: a befolyást nem egyedül, hanem szövetségeseken keresztül kell érvényesíteni, ezért a legfontosabb feladata a bizalom helyreállítása a NATO-ban és az Európai Unióban.
Konkrétumokban Orbán Anita világossá tette, hogy az uniós forrásokat nem diplomáciai ügyeskedéssel, hanem szigorú jogi garanciákkal kívánják megszerezni. Programjában központi szerepet kapott az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a korrupcióellenes intézkedések, mivel véleménye szerint a tisztesség nem csupán brüsszeli elvárás, hanem a magyar gazdaság fejlődése szempontjából elengedhetetlen.
Ukrajna ügyében a békepárti nézeteket képviselte, megerősítve, hogy nem küldünk fegyvereket, de hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok ügyét a napi politikai propaganda szintjéről ki kell emelni. A migrációval kapcsolatban ígéretet tett a határvédelem és a jogállami normák összhangjára.
Forrás www.blikk.hu
